Első alkalommal keltek ki álcserepesteknősök Eilaton.
A Természetvédelmi Hatóság szakértői elmondták, hogy Izraelben mindeddig csak a Földközi-tenger partján figyeltek meg kikelő álcserepesteknősöket.
„Belenéztem a kamerába és édes kis teknősöket láttam, amint éppen kikecmeregnek a homokból és megindulnak a víz felé. Fantasztikus élmény volt ezt látni, különösen, mivel tudjuk, hogy ez az első eset, amikor ilyet Eilaton megfigyelhettünk. Hihetetlen.” – mondta a hatóság egyik önkéntes munkatársa. A beszámolók szerint hónapokkal ezelőtt tűnt fel a partszakaszon egy felnőtt nőstény példány, amelyik tojásokat készült lerakni, ám a nyaralók elől végül visszamenekült a tengerbe. Az esetet filmre vették és ezt követően a Természetvédelmi Hatóság lezárta a területet, hogy az állat zavartalanul tudja lerakni a tojásait.
„Ennek a fajnak tiszta, csendes, homokos tengerpartra van szüksége. Nem elég, ha azt mondjuk, hogy védett faj, ha nem tudjuk, hogy hogyan védjük megfelelően az élőhelyeit, akkor képtelenek lesznek a túlélésre” – mondta a szervezet egy másik önkéntese. A hatóság szakértői abban reménykednek, hogy nem elszigetelt, egyszeri esetről van szó és az álcserepesteknősök visszatérnek majd Eilatra.
Becslések szerint évente nagyjából 8000 álcserepesteknős tojást raknak le a faj nőstény egyedei a Földközi-tenger keleti és középső partszakaszán. A fajt a veszélyeztetett állatállományok között tartják számon. A Természetvédelmi Hatóság illetékesei arra kérnek mindenkit, aki ilyen állatot lát, hogy fényképpel, valamint pontos helymeghatározással segítse a szakemberek munkáját és semmi esetre se zavarja vagy érintse meg az állatokat, illetve tojásaikat.
Orangután bébi a Rámát Gán-i állatkertben
A kölyök néhány héttel ezelőtt, július elején jött világra, de mindeddig anyja szőrébe csimpaszkodva élte az életét. Mostanra derült ki, hogy nőstény állatról van szó, aki gondozóitól az olimpia és az izraeli élsportolók tiszteletére a Tokio nevet kapta.
11 éve ez az első alkalom, hogy az orangutánoknak utódja született az Izrael központi régiójában található, népszerű szafariparkban. Az új jövevény apja, Ráchámim (a.m. kegyelem) szintén az állatkertben született. Tokio anyja a Tana nevet viseli és ez az első kölyke, vagyis még igencsak tapasztalatlan új szerepében, ezért a szafaripark dolgozói szorosan figyelemmel kísérik a családot.
Mivel az orangutánok száma világszerte csökken, a kis főemlős világra jötte nagy szenzációt jelent és túlélése is rendkívül fontos. Becslések szerint napjainkban mintegy 15 ezer orangután él vadon és a szakértők úgy vélik, hogy ez a szám az elkövetkező évtizedben négyezerre csökken majd. Így a főemlősök közül e faj egyedei tartoznak a leginkább veszélyeztetett állatok közé. Ennek megfelelően az állatkertek és szafariparkok mindent megtesznek a rőt színű állatok számának növeléséért, abban a reményben, hogy a vadon élő állomány egyedszámát is növelni tudják a későbbiekben. Az orangutánokra leselkedő legnagyobb veszélyt jelenleg természetes élőhelyeik elpusztítása jelenti, mivel a számukra megfelelő környezet helyett a kozmetikai és más iparágakban használt olajat adó pálmafákat telepítenek sok helyen.
Cápakeltető a Földközi-tenger keleti részén
A haifai egyetem által kezdeményezett kutatás során korábban alacsony biológiai aktivitású óceáni sivatagként számon tartott területen olyan mélytengeri medencéket fedeztek fel, ahol mélytengeri cápák százai élnek és emellett óriási cápakeltető is található, benne számtalan cápatojással. A szakemberek szerint ez nemcsak az izraeli tengerbiológia egyik legjelentősebb felfedezése, de a klímaváltozással kapcsolatos kérdésekre is választ adhat. Mivel a Földközi-tenger keleti régiója igen érzékeny terület a klímaváltozás szempontjából, az itt végbemenő folyamatok megmutathatják, hogy máshol milyen változásokra számíthatunk a jövőben.
„Globális tengerbiológiai kutatási szempontból óriási jelentőségű felfedezésről van szó” – mondta dr. Jicchák Makovsky, a kutatás egyik résztvevője, majd kifejtette, hogy a tengeri ökoszisztéma, fenntarthatóság és ellenálló képesség egyes kérdéseire is válaszokat kaptak. Amikor a felszíni változások már a mélytengeri életet is megváltoztatják, magyarázta a szakember, akkor tudhatjuk, hogy az egész földet érintő változásokról van szó.
A cápakeltető hosszabb ideje létezik, és elképzelhető, hogy a terület ezeknek a mélytengeri cápáknak a legnagyobb párosodási helye.
„A szemünk előtt zajlott az egész, évezredeken keresztül, pontosan Tel-Avivval szemben” – mondta Makovsky. – „Itt rejtőzködött, látótávolságra, ami egyben rámutat arra is, hogy még mindig milyen keveset tudunk a mélytengerekről – nemcsak Izrael partjainál, hanem általában a világon.”
