A cniut foglalja össze a zsidó öltözködés – illetve, tágabb értelemben a zsidó életmód és viselkedés – alapvető törvényeit. Most eláruljuk, hogy a zsidó nép számára ezeket miért fontos betartani.
Ugyan bölcseink felhívják a figyelmet arra, hogy „ne a korsót nézd, hanem ami benne van” (Misna, Ávot 4:20.). Azaz nem a külsőségekkel kell foglalkozni, hanem sokkal inkább azzal, ami az emberben, belül van, azt is tudjuk, hogy a zsidó népnek azért sikerült túlélnie az egyiptomi rabszolgaságot, mert (1.) a saját nyelvén beszélt, (2.) a gyermekeiknek héber neveket adtak és (3.) nem változtattak különleges, „zsidós” öltözködésükön, hanem megtartották eredeti szokásaikat. A Rebbe pedig ezt gondolja a cniut megtartásáról.
Ezt jelenti valójában a cniut
Az öltözéknek tehát minden kétséget kizáróan van megtartó ereje amellett, hogy az önkifejezésnek és a hovatartozásnak is fontos szimbóluma. A Tórában talán ezért is találunk számos, az öltözködéshez kapcsolódó parancsolatot, például azt a tilalmat, hogy férfi ne vegye nő ruháját, nő pedig ne bújjon férfi öltözékébe vagy hogy az ember ne hordjon sáátnézt (lenből és gyapjúból készült szálakat egyaránt tartalmazó) ruhát.
A zsidó öltözködés – illetve, tágabb értelemben a zsidó életmód és viselkedés – alapvető törvényeit összefoglalóan cniutnak nevezzük. E kifejezést fordíthatjuk szemérmességnek, visszafogottságnak. Ám ez a fordítás nem pontos, és csak részben fedi a kifejezés teljes jelentéstartományát. A cniut szerény, visszafogott, nem magamutogató öltözködést, illetve magatartást jelent. Ez vonatkozik úgy a ruhadarabok hosszára, mint az anyagára, színére és mintájára. A cniut törvényei elsősorban a nőket érintik, de a férfiakra is vonatkoznak öltözködési szabályok. A nőknek mindig szem előtt kell tartania azt a szabályt, hogy kol kvudá bát melech pnimá, vagyis a király (jelen esetben az Örökkévaló) lányának minden tisztessége, szépsége belülről fakad.
Ezt gondolta róla a lubavicsi Rebbe
Az áldott emlékű lubavicsi Rebbe, Menachem Mendel Schneerson rabbi 1970. ijár hónap 28-én elmondott beszédében kiemelte, hogy „És úgy kell történnie, ahogyan éppen olvastuk [a Bechukotáj hetiszakaszban]: »Én pedig adok békét az országban« (és minden zsidó számára, bárhol éljen is), úgy, hogy »lefeküsztök és senki sem ijeszt fel« – vagyis nem lesz szükség őrre… Mert a Mindenható őriz, ahogy olvassuk (Zsoltárok 121:4): »Íme, nem alszik és nem szunnyad Izrael őrzője«”.
Ahhoz, hogy ez a védelem beteljesüljön, nem kell mást tennünk, mint betartani a cniut, a szerény és visszafogott öltözködés és viselkedés szabályait, ahogy áll a következő tórai mondatban (5Mózes 23:15): „Mert az Örökkévaló, a te Istened jár táborod közepette, hogy megmentsen téged és ellenségeidet eléd adja; azért legyen a te táborod szent, hogy ne lásson benne szemérmetlen dolgot és elforduljon tőled”.
Amikor a Mindenható azt látja, hogy a zsidók között, akárhol vannak is a világban, nem hiányzik a cniut, a szemérmes és visszafogott öltözködés és viselkedés értéke, akkor Isten közöttük jár, „hogy megmentsen téged és ellenségeidet eléd adja”. Vagyis a zsidóknak semmit sem kell tennie, mivel az Örökkévaló Isten megmenti őket, és „eléd adja ellenségeid”. Sőt, olyan mértékben így lesz ez, hogy „nyugalmat szerez neked az Örökkévaló, a te Istened mind az ellenségeidtől körös-körül, az országban, melyet az Örökkévaló, a te Istened ad neked birtokul” – ellenségeink betérnek a zsidóságba és ők lesznek azok, akik békét kötnek és könyörögnek a zsidóknak, hogy kössenek békét.
(A Rebbe beszédeit tartalmazó Likoté Szichot nyolcadik kötete, 226-227. oldal alapján.)
További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.