Ha a terv megvalósul, akkor vasúti kapcsolat létesül a Földközi-tenger és az Indiai-óceán között.
Jiszráel Katz, izraeli közlekedési és hírszerzési miniszter Ománban járt, hogy a muszkáti közlekedési konferencián regionális vasút építéséről tárgyaljon. Ez a megbeszélés Netánjáhu miniszterelnök közelmúltban tett ománi látogatását követte néhány héttel, és célja az volt, hogy lefektesse az alapjait egy olyan megegyezésnek, melynek eredményeként össze lehetne kötni a Földközi-tengert az Indiai-óceánnal. Ha valóban megépül a vasút, méltán nevezhetik majd az elmúlt száz év leginkább ambiciózus vállalkozásának.
A Közel-Kelet első vasúthálózatát az ottománok kezdték megépíteni. Hatalmas terv volt, Szíriától Bagdadig és Haifáig terjedtek a hálózat sínpárjai, ám minden egyes szakasz elkészülése évtizedekbe tellett. A Haifa-Damaszkusz vonal például 15 év alatt készült el, míg az Isztambultól Aleppóig, onnan Moszulba, majd Bagdadba vezető sínek még a birodalom teljes megszűnése után, az 1940-es években sem voltak teljesen készen. A vonalak következő építési fázisa a brit uralom alatt kezdődött meg, ezek Egyiptomtól Beer Seváig, és még azon túl is futottak, és az I. világháború során ellátmányt szállítottak rajta a harcmezőn küzdő katonák számára.
Az 1948-as izraeli függetlenségi háború alapjaiban változtatta meg a vasútvonalakkal behálózott régió minden korábbi tervét. Mivel Izrael az Akabai-öböl és a mediterráneum között, stratégiai helyen fekszik, az egykor Egyiptomot Jordániával és Szíriával összekötő sínek használaton kívül kerültek. Ez az a terv, mely Katz miniszter tárgyalásai nyomán új életre kelhet. Az új elképzelések szerint Jordánia regionális közlekedési központtá válhatna, és valóra válthatná 2010-es vasútépítési tervét is.
2018 augusztusában arról röppentek fel hírek, hogy egy kínai társaság kezdi meg néhány vasútvonal megépítését Akaba és Amman, valamint a szaúdi és az iraki határ között, részben helyettesítve az ottománok által épített vonalat. Irakban, ahol korábban a brit periódusban létesült, kiterjedt vasúthálózat üzemelt, az elmúlt másfél évtizedben már csak egy, Bagdadot és Bászrát összekötő vonal működik. A szíriai vasúti hálózat a polgárháborúban semmisült meg. A franciák által kiépített libanoni sínhálózat szintén a múlté, bár tervek születtek a helyreállítására. A térségben jelenleg Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emirátusok rendelkezik jól kiépült és fejlődő vasúthálózattal.
Omán az elmúlt években látott neki vasútvonalai fejlesztésének. A tervek szerint az elkészült hálózat összesen 2135 km hosszú lesz, és csatlakozik majd Szaúd-Arábia 2400 km-es vonalhálózatához. Az izraeli fejlesztés tehát egy nagyobb, a közel-keleti térség több államára kiterjedő tervhez csatlakozna, így kötve össze a Földközi-tengert az Akabai-öböllel Izraelen keresztül. A „Béke Sínjei” vasúti vonal, melynek kiépítését Donald Trump amerikai elnök is támogatja, „politikai és ideológiai különbségek fölött áll”- mondta Katz mininszter.
Az Ománban megrendezett, nemzetközi közlekedési konferencián felszólaló izraeli miniszter elmondta azt is, hogy Jordánia és a zsidó állam mellett Szaúd-Arábiának és a szomszédos, Öböl-menti államoknak is érdeke lenne a tervezett vasútvonal megépülése, és jó hatással lenne a palesztin gazdaságra is. „A már meglevők mellett további kereskedelmi útvonalat kínálna a régióban, mely rövidebb, gyorsabb és olcsóbb, így hozzájárulna Jordánia és a kezdeményezéshez szintén csatlakozó palesztinok, Izrael, Szaúd-Arábia és az Öböl-menti államok, valamint a jövőbeli Irak gazdasági fejlődéséhez.”- mondta Katz.
zsido.com