Azerbajdzsán hamarosan több száz rabbit lát vendégül, írja a United with Israel. Idén ugyanis mintegy 500 rabbi részvételével Bakuban kerül sor az Európai Rabbik Konferenciájának kétévenként megrendezett találkozójára. Most először tartanak ilyen jellegű találkozót muszlim országban.
A helyszínválasztás apropóját az adja, hogy Izrael és Azerbajdzsán között az évszázados vonzódásból egyre inkább virágzó kapcsolat alakult ki, aminek az eredménye mára példa nélküli stratégiai partnerség lett.
A konferencia, Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök meghívása nyomán november 12. és 15. között lesz. Az elnök lesz az esemény tiszteletbeli házigazdája, és jelenleg félezer résztvevőt várnak a rendezvényre. A legnagyobb európai ortodox rabbikat tömörítő szervezetként több mint hétszáz vallási vezetőt tudhat soraiban. 1956-os alapítása óta az európai zsidók jogaiért küzdenek, és ennek megfelelően a konferencia középpontjában is a vallásszabadság és az európai zsidó közösségeket érintő témakörök állnak.
„Azerbajdzsán különleges kapcsolatban áll a zsidó néppel és a világ egyik legkülönlegesebb zsidó közösségének ad otthont”
– mondta Pinchas Goldschmidt rabbim az Európai Rabbik Konferenciájának elnöke, aki Aliyev elnökkel nemrégiben találkozott. „Az Izrael és Azerbajdzsán közt szövődő szálak rendkívül fontosak napjaink Közel-Keletén.” A Zürichben született Goldschmidt, aki majdnem három évtizeden át volt Moszkva főrabbija, tavaly hagyta el Oroszországot, miután az lerohanta Ukrajnát. Távozása után megvált vezetői pozíciójától, és élesen bírálta a háborút, minek következtében idegen ügynöknek bélyegezték Oroszországban.
Az, hogy a síita muszlim, szekuláris országot választották a konferencia helyszínéül, komoly szimbolikus értékkel bír. Jelenlegi tudásunk szerint az első zsidók az első jeruzsálemi Szentély lerombolását követően, i. e. 586 után érkeztek a területre.
„A tény, hogy az európai rabbinikus konferenciát itt, Bakuban tartják, elismerése annak, hogy az emberek biztonságban érzik magukat, hogy ez a megfelelő helyszín”
– mondta Elchin Amirbayov, az azerbajdzsáni elnök képviselője. És valóban, a világban mindenhol növekvő antiszemitizmus ellenére Azerbajdzsánban 25-30 ezer zsidó él békében főként muszlim szomszédai mellett.
Shneor Segal, a bakui európai zsidó közösség főrabbija szerint:
„Valódi privilégium ilyen sokféle háttérrel rendelkező zsidókkal együtt dolgozni, akik együtt élnek, egy olyan különleges nemzet közepette, mely nagy tisztelettel van irántunk”.
Segal a hét Azerbajdzsánban működő Chábád-küldött egyike. A hét küldött közül öten Bakuban működnek. A fővárosban három zsinagóga, két zsidó iskola, egy újonnan megnyitott kóser étterem, valamint a kósersághoz szigorúan ragaszkodó csoportokat is kiszolgáló szállodák működnek.
Azerbajdzsánban történelmileg három, egymástól élesen különválasztható zsidó közösség él: a XIX. század végén – XX. század elején, illetve a második világháború idején letelepedett európai zsidók, az egykori Grúz Szovjet Szocialista Köztársaságból a XX. század korai éveiben érkezettek, valamint a legnagyobb és legősibb csoportosulás, a hegyi zsidók közössége. A konferencia részeként a résztvevők ellátogatnak majd az azerbajdzsáni Quba ősi zsidó városába. Ez a település adott otthont a hegyi zsidóknak évszázadokon keresztül. „Az emberek gyakran kérdezik, hogy hol találkozhatnának hegyi zsidókkal, amikor gyakran éppen mellette ültek a szombati istentisztelet alatt” – mondta Segal rabbi.