Mi történt az elmúlt héten Izraelben?

Az UNESCO ismét Izrael-ellenes határozatot fogadott el, amikor a zsidóság egyik legszentebb helyét, a hevroni Máchpéla-barlangot “veszélyeztetett palesztin kulturális örökségnek” nyilvánította. A barlang rejti az ősapák, Ávráhám, Jichák és Jáákov, illetve három ősanya, Szárá, Rivka, és Lea csontjait. A Biblia tanúsága szerint a területet maga Ávráhám vásárolta meg temetkezési helynek felesége számára. Később Dávid király uralkodott a városban, és a későbbiekben is folyamatos volt a zsidó jelenlét, egészen az 1929-es arab mészárlásig, amikor a túlélők elmenekültek Hevronból és csak 1967-ben, a hatnapos háború után tértek vissza a zsidók a városba.

Az Izraelben nagy felháborodást kiváltó határozatot 12 igen, 3 nem és 6 tartózkodással fogadták el. Dani Danon, Izrael ENSZ-nagykövete elutasította a világszervezet döntését: “Hevron és Izrael kapcsolatát megtagadni szégyenteljes és sértő lépés, mellyel az UNESCO elvesztette a maradék szavahihetőségét is.”

Gilád Erdán belbiztonsági miniszter azt is kifogásolta, hogy az ENSZ a veszélyeztetett kategóriába sorolta a Máchpélát, miközben Izrael mindent megtesz azért, hogy az emlékhely kifogástalan állapotban várja látogatóit, vallásra való tekintet nélkül. A barlang felett, még Heródes király által emelt, 2000 éves épület egyaránt működik zsinagógaként és mecsetként is. Megjegyezte azt is, hogy az izraeli fennhatóság előtti időkben csak muszlimok léphettek a területre.

Binjámin Netánjáhu miniszterelnök a Kneszet vasárnapi ülését szokatlan módon kezdte: kipát tett a fejére, és a Bibliából felolvasta a Máchpéla-barlang megvásárlását leíró sorokat, majd kijelentette, hogy a botrányos határozat elfogadása miatt egymillió dollárral megrövidíti a világszervezetnek juttatott izraeli hozzájárulást, és az összeget a hevroni zsidó múzeum és közösség fejlesztésére utalja át. “A határozat ellenében Izrael a világ elé tárja a történelmi igazságot és a több ezer éves, mély kapcsolatot a város és a zsidó nép között.”

Niki Haley az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete szintén rosszallással vette tudomásul a döntést, és kijelentette, hogy országa újragondolja az együttműködést a világszervezettel. “A mai szavazásnak semmilyen pozitív következménye nem lehet, csak kárt okoz. Ez nem más, mint a történelmi igazság arcul csapása, és tovább rontja a már eddig is megkérdőjelezhető hitelességű UNESCO tisztességébe vetett hitünket.”

A Heródes építette épület a Máchpéla-barlang felett

Az Unió megsértette az Oslói Szerződést

Az Európai Unió eközben tovább folytatja az illegális arab települések létrehozására irányuló törekvéseit Izraelben. Pénteken a Jeruzsálem és Máále Ádumim között fekvő Kedár település mellett fedezték fel az izraeli hatóságok, hogy a Palesztin Autonómiához tartozó arabok kezdtek neki egy engedély nélküli építkezésnek. A könnyűszerkezetes épületek darabjait és a munkagépeket az EU bocsájtotta rendelkezésükre, megsértve ezzel az 1993-ban megkötött Oslói Szerződést. A rendőrség kiszállt a helyszínre, véget vetett a munkálatoknak és elkobozta az építőanyagot. “Ez csak egy akció a sok közül, amivel az Európai Unió kész helyzetet akar teremteni a fővárosból a Holt-tengerre vezető egyes autópálya környékén. Ma már 882 illegális építményt tartunk számon ezen a környéken. Ezek az építkezések nagyban hozzájárulnak a terület biztonsági helyzetének romlásához, az új, törvénytelen települések létrehozásával pedig egy majdani palesztin terrorállam megalapítását próbálják előkészíteni.” – mondta Jániv Áhároni, a Jeruzsálem környéki illegális építkezéseket monitorozó civil szervezet vezetője.

Illegális épület EU-zászlóval

Jelnyelven is elérhetővé vált az életmentő képzés Izraelben

Asdodban rendezték meg az első olyan egészségügyi tanfolyamot, melynek során egy jeltolmács segítségével siketek sajátíthatták el a tananyagot. A magánadományokból fenntartott ortodox mentőszervezet, a Hácálá szervezésében Nechámá Leobel, Izrael első siket mentőápolója vezette a képzést. “Régi álmom volt, hogy ezt a tudást megszerezzem, majd továbbadjam az ország siket és nagyothalló közösségének. Fontos, hogy az életmentéshez szükséges készségeknek minél többen legyenek birtokában. Semmi sem indokolja, hogy a siketeket kimaradjanak ebből.” – mondta. Eli Beer, a Hácálá alapítója és elnöke nagyra értékelte a kezdeményezést: “Nechámá egy nagy kincs a számunkra. Nemcsak lelkes önkéntesünk, aki már számtalan életet mentett meg, hanem ő az, aki segíti a kommunikációt szakembereink és az ellátásra szoruló, hallássérült emberek között. Az ő tevékenysége inspirál bennünket arra, hogy a társadalom minden rétege és csoportja számára megteremtsük a legjobb ellátás feltételeit.”

Nechámá Leobel