Az újság népe: Pillantás a zsidó sajtó múltjára

Az újság népe:

Pillantás a zsidó sajtó múltjára

A bőség zavara

Mitől zsidó a zsidó lap?

20 000 kiadvány 44 nyelven

Kevés dolog jelképezi annyira a múlt időt, mint a tegnapi újság. Ha megpróbálnánk eladni, aligha akadna rá vevő. De azok számára, akik szeretnék megismerni a múlt szellemét semmi nem olyan érdekes, mint egy régi kiadás, amely amellett, hogy igenis aktuális információkat is tartalmazhat, megismertet minket az akkori életérzéssel.

A Zsidó Sajtókutató Intézet – amely a Tel Avivi-i Egyetemen kapott helyet – nem kevesebb, mint 325 esztendő gazdag krónikáját fésüli át.

A világ első zsidó lapja, a Gazeta de Amsterdam 1672-ben jelent meg Hollandiában, olasz és spanyol nyelven; azóta több száz napi- és több ezer hetilap követte több tucat nyelven, az afrikaanstól a Dagesztánban használatos judeo-tat-on, a svéd, flamand és finn nyelven át az Indiában beszélt maharatiig.

A változatosság megdöbbentő. Lapok jelentek meg héberül, jiddisül, ladinóul úgy, hogy angol betűkészletet használtak, lapok, amiket német és arab nyelven, de héber betűkkel írtak, perzsával kevert ladino újságok, olyan különlegességek, mint a Voice of Jacob (Jákob Hangja, Sidney, Ausztrália, 1842) és a Het Joodische Land (Bandung, Indonézia, 1926). Az első héber periodika, a Pri Éc Háchájim (Az életfa gyümölcse) a 17. században jött ki Amszterdamban, a legelső héber napilap, a Hájom pedig Szentpétervárott, 1886-ban.

Mitől zsidó a zsidó lap?

– Kutatásaink megkezdésekor még fogalmunk sem volt arról, micsoda kincs rejtezik itt feltáratlanul – mondta Sálom Rosenfeld, a Máárív alapítója és későbbi főszerkesztője, a program fő motorja. – Ez a teljes kulturális kincs a népünké – teszi hozzá Rosenfeld.

– Hihetetlen. Tudta maga, hogy a huszas években három jiddis nyelvű lap jelent meg Londonban, ezek közül az egyik az anarchista mozgalom hivatalos lapja volt, és egy nem-zsidó szerkesztette? – kérdi Rosenfeld, aki maga öt nyelven beszél perfektül, közte jiddisül.

– Egyedül Tunéziában száznegyvenhárom zsidó periodika és újság jelent meg. 1904 és 1940 között Kínában negyven zsidó kiadvány létezett Harbinban, Sanghajban és Tiencsinben. Ezeket menekültek adták ki angol, orosz, német és jiddis nyelven. Még Japánban is jelent meg 1905-től egy zsidó lap — oroszul.

Sohasem állapították meg a világszerte megjelent zsidó lapok pontos számát, részben azért, mert ezekről szóló új információk folyamatosan látnak napvilágot, részben pedig, mert nehéz pontosan meghatározni, mi számít „zsidó lapnak”. Rosenfeld elmondta:

– a program akkor foglalkozik egy újsággal, ha annak kiadói, szerkesztői, olvasói és tartalma túlnyomórészt zsidó(k). Egyébiránt pedig – teszi hozzá – alkalmazhatjuk a kiváló orientalista, Bernard Lewis definícióját, aki félig tréfásan azt mondta: egy lap akkor zsidó, ha nem jelenik meg Jom Kipurkor…

20 000 kiadvány 44 nyelven

– Becslésem szerint a 17. század óta húszezer zsidó kiadvány jelent meg, legalább nyegyvenegy nyelven. A sajtó majdnem kimeríthetetlen, engem is megdöbbentett az információ gazdagság – mondja Rosenfeld.

– Mert az újság foglalkozik egy nemzet életének majd minden területével, a diplomáciától a bűnözésig. A zsidó sajtó pedig egyedülálló — tartalmát, ideológiáját, terjesztését, nyelveit, a hatóságokkal és a nem-zsidókkal fenntartott kapcsolatait illetően egyaránt.

A lapok közül nem egy kétségkívül ismerős az olvasónak, mint például a Judische Rundschau 1933. április 4-i száma, amelyben Dr. Robert Weltsch a főszerkesztői vezércikk felett óriás betűkkel a következőket propagálta: „VISELD A SÁRGA CSILLAGODAT BÜSZKÉN!”

És – miként az intézet kutatásai nyomán kiderült – a náci éra alatti földalatti zsidó sajtó páratlan volt a maga nemében. Rosenfeld szerint: – Más népek sajtótörténetében példa nélküli jelenség: az azt működtető emberek bátorságának és találékonyságának gyümölcse.

Rosenfeld a hangjában kis szomorúsággal mutatja be annak a lapnak a kézzel írt, eredeti példányait, amely Unzer Stime (A Mi Hangunk) címmel jelent meg. Ez volt a Holocaustot túlélt zsidók első lapja Németországban. Bergen-Belsenben indították útjára, alig két héttel a felszabadulás után: – A zsidóság számára a lap kapocs volt, mely összekötötte a közeljövőt a távoli múlttal.

Zsidó sajtó keleten és nyugaton

Már önmagában külön tanulmányt érdemelne az amerikai zsidó sajtó. Csak az 1920-as évig 871 különféle zsidó periodika látott napvilágot Amerikában, ebből ötven jiddis nyelvű napilap volt.

Az Egyesült Államokban 1823-tól jelent meg az első zsidó lap, melynek címe egyszerűen ez volt: The Jew (A zsidó). A lap deklarált célja az volt, hogy megakadályozza a zsidók körében folytatott misszionárius tevékenységet.

Ezt a lapot később több száz ladino, német, magyar, román, lengyel és orosz nyelvű újság követte. Még olyan is akadt, amelyik négynyelvű volt: a Hebrew News-t ugyanis héber, angol, jiddis és német nyelven is olvashatták az érdeklődők (ugyanazt a lapszámot). „Ez a többnyelvű zsurnalisztikai bravúr – véli Rosenberg – tudomásunk szerint egyedülálló a maga nemében. Ezt csak zsidók csinálhatták meg.”

A zsidó népesség másik nagy centrumában, a volt Szovjetunió országaiban az elmúlt években virágzott ki igazán a zsidó sajtó. A szovjet elnyomás alatt két, fentről irányított és cenzúrázott zsidó lap létezett — mindkettő jiddis nyelven jelent meg. Az egyik a Sovjetis Héjmlánd (Szovjet Haza) volt, a másik a Birobidzáner Stern (Birobidzsáni Csillag), amely a hirhedt szibériai „autonóm tartományról” kapta nevét.

Ezeket mára felváltották a moszkvai Löchájim (az ottani lubavicsi intézmények lapja), a Kol Cion (Cion Hangja), a Jerusálájim de-Litá (Litvániai Jeruzsálem) és számos más érdekes, színes lap.