Az eredetileg 1895-ben átadott, most felújított Ohel Eszter zsinagóga felavatása a budapesti zsidó reneszánszról tanúskodik, hiszen zsinagógát nem az időnként oda betérő turisták, hanem a helyi közösség számára avatnak, írja a JPost. Az avatóünnepségen, melyen többek közt befejezték a közösség új tóratekercsét és a hagyományoknak megfelelően esküvői sátor alatt táncoltak is vele, a magyarországi Chábád és az EMIH és MAOIH vezetői mellett több száz érdeklődő, illetve közéleti személyiség vett részt. A zsinagóga mintegy negyven éven át várt bezárva a megújulásra. A zsinagóga névadója, Eszter az adományozó fiatalon elhunyt lánya volt.
Ahogy a vicc is tartja: azért nehéz zsinagógát alapítani, mert az embernek egyszerre két zsinagógát kell felépítenie: egyet, ahova jár és egyet, ahova a világért se tenné be a lábát. A megnyitóval párhuzamosan egy kis csoport, köztük háredi zsidók is, tiltakozását fejezte ki az események ellen. A Chábád legfontosabb eszköze azonban, a Jerusalem Post tudósítója szerint részben a sok gyerek, részben pedig az, hogy aktívan keresik mindazokat, akik eltávolodtak vagy akár szinte elvesztek a zsidóság számára. Közösséget akarnak építeni és befogadóan állnak minden zsidóhoz. Ahogy a világhírű múzeumi szakértő, Yitzhak Mais mondta, aki részt vesz az EMIH égisze alatt a jövőben megnyíló magyarországi zsidó holokauszt-múzeum előkészítő munkálataiban: „a Chábád reneszánszot akar teremteni és fenntartható zsidó közösséget akar építeni”.
A 250 évvel ezelőtt alapított Chábád mozgalom egyik fontos célkitűzése, hogy örömöt vigyen a mindennapi vallásgyakorlatba. A második világháborút követően a Menachem Mendel Schneerson rabbi (1902–1994) vezetésével újra virágzásnak mozgalom képviselői a Rebbe útmutatása alapján szétszéledtek a világon mindenhova, hogy támogassák és terjesszék a zsidó értékeket. A világszerte mindenfelé, egészen eldugott helyeken is megtalálható Chábád-központok tárt karokkal fogadják mind a helyi érdeklődőket, mind az arra járó turistákat. Kóser étkezést, szombati és ünnepi imákat, tanulási lehetőségeket, a családi élet tisztaságának fenntartásához szükséges mikvéket és számtalan egyéb fontos létesítményt biztosítanak minden zsidó számára.
A Rebbe víziója szerint minden egyes zsidó katona Isten hadseregében, és mindegyikük feladata az, hogy minél több zsidót vigyen közelebb Istenhez. Éppen ezért a Chábád azokon a területeken a legsikeresebb, ahol nincs vagy csak elenyésző a zsidó jelenlét. Vannak azonban szép számmal olyan területek is, ahol bár a zsidó közösség története hosszú évszázadokra nyúlik vissza, és a Chábádnak egy meglevő közösségben kell – minden erejét latba vetve – megvetnie a lábát.
Egy zsinagóga megújulása, ahogy írtuk, mindig örömhír. Arról mesél, hogy nemcsak turisták járják a város utcáit, hanem mindennapi életüket élő, imádkozó zsidók. Azok, akik a nyár elmúltával is ott maradnak, azok, akik mozgásban és életben tartják a közösséget.