A program csökkentheti a szegénységet.

A háredi közösségekbe élő férfiak sokszor egész életüket a tóratanulásnak szentelik. A családokra jelentős tehet ró az, hogy a nők az egyedüli kenyérkeresők, és az ő vállukat nyomja a háztartás és a gyereknevelés terhe is. A férfiak házasságkötésük után gyakran a házasemberek számára létrehozott kolelben töltik a napjukat, ahol Talmudot tanulnak és minimális fizetést kapnak ezért. Vannak azonban olyanok, akik a szent szövegek tanulmányozása mellett másfajta tanulmányokat folytatnak. Ez az igény találkozik olyan számítástechnikai cégek szükségleteivel, melyek felismerték, hogy a háredi férfiak talmudtanuláson alapuló gondolkodásmódja különösen hasznos lehet a számukra.

A 29 éves Smuel Shotland az ultraortodox zsidóság litván ágát követi. Délelőttönként továbbra is kolelban tanul, délutánonként azonban a JavaScript, HTML és CSS rejtelmeivel foglalkozik. A férfi egy másfél éves számítógépes programozói kurzuson vesz részt, amelyet a tóratanulást és az informatikai járatosság megszerzését egyaránt támogató Avratech cég szervez. A cég neve az ávrech – kolelban tanuló férfi és a tech – technológia szavakat egyesíti. Mivel a legtöbb, a háredi szektorból érkező tanulójuk soha nem tanult korábban világi tárgyakat, gyorstalpaló angol és matematika tanfolyamot is biztosítanak a diákjaiknak, akik számára garantálják, hogy a végzettség megszerzése után két évig dolgozhatnak a RavTech cég szoftverfejlesztő részlegében, a jeruzsálemi, vagy a Bnéj Brák-i kirendeltségben.

A nyerő páros, mint Shotland mondja, az a lehetőség, hogy a Tórán alapuló életmódot össze tudja hangolni a kényelmes megélhetéssel. A RavTech alkalmazottai havi 19 ezer sékelt keresnek átlagosan, ami jóval meghaladja az országosan mért 11 500 sékeles átlagkeresetet.

A kezdeményezést 2013-ban hozta létre David Leybel rabbi azzal a céllal, hogy bizonyítsa: a tóratanulás és a biztos megélhetést nyújtó kereset nem zárja ki egymást. Való igaz, hogy a tanfolyam résztvevőinek jelentős részét gazdasági szükségszerűség hajtja. Bár számos olyan kezdeményezés létezik, amely ultraortodox férfiak és nők számára kínál oktatást, a szakmai tapasztalat teljes hiánya gyakran lehetetlenné teszi a sikeres munkavállalást. Azzal, hogy a RavTech két évre garantálja a tanfolyamot sikeresen elvégző és vizsgát tevő diákjai számára a munkahelyet, egyben á is hidalja ezt a nehézséget.

„Segíteni akarunk az embereknek – nemcsak pénzt szeretnénk adni nekik, hanem megélhetést” – mondta az Avratech igazgatója, Áron Száfráj, aki szintén az ultraortodox világban nőtt fel. – „Sok olyan főiskola és tanfolyam létezik, melyeket háredi zsidók számára hoztak létre, ám a miénk gyökeresen különbözik tőlük. Azok, akik nálunk tanulnak és dolgoznak, a háredi társadalom fő vonulatába tartoznak. Nálunk otthon érzik magukat, délelőtt tanulni akarnak [a kolelban], és megélhetést is szeretnének. Azt szeretnék, ha jó érzéssel tudnának pénzt hazavinni, és egyben még mindig a háredi társadalom tagjainak érezni magukat” – folytatta, utalva arra, hogy sok ultraortodox közösségben csak azt tekintik igazán értékesnek, aki egész életét a tóratanulásnak szenteli, és nem foglalkozik világi dolgokkal, vagy anyagi-megélhetési kérdésekkel.

A RavTech alkalmazottai azonban, bár a szakmában szokatlan háttérrel rendelkeznek, a legnagyobb cégeket szolgálják ki, melyek közé tartozik például a Check Point Software Technologies, az Intel és az Elbit Systems is.

A RavTech vezérigazgatója, Miki Szegál korábban nem sokat tudott az ultraortodox világról. „Az üzlet, az üzlet” – mondta, és hozzátette: „A dolog számos kihívást rejt, mivel a »rendes« cégek először az üzletet viszik előre, és ahhoz keresik a megfelelő alkalmazottakat. Mi pedig éppen fordítva dolgozunk: alkalmazottakat keresünk, és rájuk bízzuk, hogy vigyék előre az üzletet. A lehető legmagasabb színvonalú szolgáltatást nyújtjuk olyan emberek alkalmazásával, akik néhány évvel ezelőtt semmit sem tudtak a hi-tech világáról.”

A modell kiterjesztésére igen nagy szükség van a háredi világban. A Munkaügyi Minisztérium tavalyi jelentése szerint a háredi férfiak körében kiugróan magas a munkanélküliség, e társadalmi csoport tagjainak mindössze 50.2 százaléka dolgozik. Párosítva azzal, hogy a háredi családokban különösen magas az egy családra jutó gyerekek száma, ez a tény nagy fokú szegénységet eredményez. A kezdeményezés indulásakor hatalmas port vert fel, és igen nagy ellenkezést váltott ki az, hogy egyesek elhagyják a teljes munkaidőben történő tóratanulást, és ehelyett a fél nap kolel-fél nap tanfolyam, illetve munka modellt választják. Ma azonban, hét évvel később számos vezető rabbi támogatja a programot: „Azt mondja a Tóra, hogy az embernek el kell tartania a családját, és Leybel rabbi a Tóra szemszögéből közelíti ezt a kérdést” – kezdte Áron Fruchtman, az Avratech helyettes vezetője, majd így folytatta: „A közösség számára úttörő jelentőségű volt. Ugyanakkor azonban felállított egy mércét azzal kapcsolatban, hogy hogyan néz ki egy sikeres munkaadói-munkavállalási modell a háredi társadalmon belül.”

Száfráj így zárta szavait: „Hiszek abban, hogy a változás a mainstream háredi világból indul ki… Beszéltem az egyik rabbival. Azt mondta, hogy micva pénzt keresni a megélhetéshez. Az a célunk, hogy kényelmes megélhetést biztosítsunk, miközben fenntarthatják a saját értékeiket és a közösség tagjai maradnak.”

zsido.com

Forrás: JPost