Az embereket jobban izgatja a szerelem, mint a házasság – ezekkel a szavakkal kezdte előadását Oberlander Báruch rabbi, a magyarországi Chábád-mozgalom megteremtője a Zsilip zsúfolásig megtelt imatermében. Mind a szerelem, mind a házasság rendkívül fontos a zsidóság számára fűzte hozzá, miként a Salamontól származó Énekek énekében olvashatjuk:
„Csókoljon meg a szája csókjával! Igen, szerelmed édesebb bornál.”
A kapcsolat azonban nem csak az egymás iránt vonzódó férfi és nő érzéseit fejezi ki, hanem a zsidóság vonzódásának mély érzelmeit is az Örökkévaló iránt. A szerelem és a házasság nem valaminek a két oldala, hanem egymás folyománya, amely egységet alkotva két fél döntésének eredménye. Ezért is írja a Tóra, hogy szerelem csak a házasságon belül lehetséges, mégpedig együttesen a testi és a lelki kapcsolat egyidejűségét kifejezve.
Az Örökkévaló, amikor megteremtette az első emberpárt Ádámot és Évát, úgy szól róluk, hogy egy testté váltak, hogy szülőkké lehessenek, s gyermekeik legyenek. A kabala szerint minden emberpár olyan, hogy ha egyet meg egyet összeadunk, akkor az eredmény ugyancsak egy lesz, mert egymáshoz való ragaszkodásuk révén ők valójában egy egységet alkotnak. De úgyis értelmezhetjük, hogy két fél lélek adódik össze általuk – mondta Oberlander rabbi.
Az ortodox zsidó közösségekben a mai napig működő rendszer a siduch (házasságközvetítés).
A házasok havonta általában tizenkét napon keresztül tartózkodnak az együttléttől, ebben az időszakban zajlik le ugyanis a nő havi ciklusa, majd a mikvében történő megtisztulásának időszaka. Amikor nincs mód a testi kapcsolatra, akkor jut idő a házasfeleknek a véleményük kicserélésére, így válik teljessé a kapcsolat lelki értelemben is. S minden hónapban szinte úgy kell újrakezdeni a testi kapcsolatot, hogy az mentes legyen a megszokástól, s a változékonyság vezérelje.
Ha a harmóniában időnként hullámvölgyek keletkeznek ez természetes dolog, sőt – miként a rabbi is utalt rá, – a hiány szükséges ahhoz, hogy mindennek, ami hasznos és jó, az értékét képesek legyünk megbecsülni.
Erre van szükség a mély, szerelemmel teli élethez, melyet a lelki kapcsolat is összefűz. Efelett az Örökkévaló is őrködik. Szó esett a házasságközvetítő, a sadchen, a héber siduch (házasság) szóból a német képzővel kiegészítve, szerepéről is.
A két nembeli vallásos, zsidó fiatalságnak korábban alig-alig volt alkalma, hogy a másik nembelivel találkozzon. Összeházasodásukban a szüleiknek meghatározó szerepe volt. Először a szülőpárok beszélték meg gyermekeik egymáshoz valók-e vagy sem. Gyakran több találkozásra is sor került közöttük.
Lubavicsi szokások szerint a fiatalok néhány, nem elzárt helyen történő találkozásukat követően, ha úgy érezték, hogy képesek együtt leélni az életüket és vonzódnak egymáshoz, akár pár hét elteltével házasságot is köthetnek az eljegyzést követően. Oberlander rabbi saját ismerkedése, majd házassága Batsheva rebecennel néhány fontos eseményével illusztrálta mindezt.
Fotó: Almássy Bettina