Mi történt az elmúlt héten Izraelben?

Menáse elveszett törzsének újabb 102 tagja tért vissza ősei földjére az észak-indiai Mizoram tartományból. Az elmúlt évtizedekben már háromezren költöztek a zsidó államba, és az izraeli kormány még tavaly úgy döntött, hogy gondoskodik a törzs még Indiában élő tagjainak bevándorlásáról is. A bangladesi és mianmari határ közelében élő Bnéj Menáse (Menáse fiai) közösség úgy tartja, hogy őseiket még az első Szentély lerombolása után hurcolták Asszíriába, majd onnan vándoroltak tovább keletre. Bár az eltelt évezredek alatt asszimilálódtak, bizonyos szokásaikban megőrizték az ősi zsidó elemeket, és sokan elkezdtek érdeklődni zsidó örökségük iránt.

A héten érkezett csoport tagjai az észak-izraeli Nácrát Ilitben telepszenek le. Michael Freund rabbi, a világ különböző pontjain élő „elveszett zsidó” törzseket segítő Sávé Jiszráel alapítvány vezetője a következőket mondta: “2700 évnyi száműzetés után Izrael egyik elveszett törzse végre hazatér. Azonban nem pihenhetünk addig, amíg a még Indiában élő társaik mindegyike meg nem kapja a bevándorlási engedélyt.” Az izraeli rabbinátus elismerte, hogy a Bnéj Menáse tagjai zsidó gyökerekkel rendelkeznek, de a vallásjog értelmében át kell esniük egy ortodox betérési folyamaton, hogy zsidónak tekinthessék őket.

Közös kutatóközpontot nyitott a Honda és a Volvo Tel-Avivban

Az autógyártók választása azért esett Izraelre, mert nagy lehetőséget látnak a zsidó államban működő start-up cégek által nyújtott technológia és tudás hasznosításában. A Honda fejlesztésekért felelős programja, a Xcelerator már évek óta együttműködik izraeli cégekkel. “Nagyra értékeljük az izraeli start-upok innovációs és vállalkozói képességét, és izgatottan várjuk, hogy forradalmi technológiai újításokkal rukkoljunk elő a közös munka során.” – mondta Nick Sugimoto, a Honda egyik fejlesztőlaboratóriumának vezetője.

A Honda Xcelerator mérnökei

Csökkentek a lakásárak

Valamennyire talán fellélegezhetnek az izraeli fiatal családok, mert megtorpanni látszik az elmúlt évtizedben folyamatos áremelkedés az ingatlanpiacon. 2007 óta több mint a duplájára emelkedtek az izraeli lakásárak, bizonyos, frekventáltabb településeken még ennél is nagyobb volt a drágulás. A statisztikai hivatal szerint azonban 2017 első hónapjában 1.2%-kal csökkentek az árak, és e tendencia várhatóan tovább folytatódhat. Izraelben egyre nagyobb problémát okoz a lakáshoz jutás, a legtöbb fiatalt jobban aggasztja az ingatlanpiacon tapasztalható irreálisan magas árszint, mint az ország biztonsági helyzete.

A legutóbbi választások előtt még egy párt (Kulánu) is alakult a Likudból kivált Mose Káchlon vezetésével, melynek gyakorlatilag egyetlen programpontja volt: a lakásárak csökkentése. A párt meglepően jól szerepelt, és Káchlon elfoglalhatta a pénzügyminiszteri széket. Az árcsökkentésre irányuló törekvéseit azonban eddig nem koronázta siker, a most mért csökkenés lehet az első jele az általa bevezetett intézkedések jótékony hatásának. Jelenleg Izraelben egy négyszobás lakás átlagára 1.5 millió sékel (117 millió forint). Tel-Aviv a legdrágább város, itt 3.5 millió sékelt (274 millió forint) kell letenni egy ekkora otthonért, a jeruzsálemi árak nem sokkal magasabbak az átlagnál. A legolcsóbb az ország északi és déli területe, itt egymillió sékelbe (78 millió forint) kerül egy négyszobás ingatlan.

Mose Káchlon egy építkezésen

Keresd a nőt – vihart kavart az Ikea katalógusa

A hangos tiltakozás hatására az izraeli Ikea visszavonta a haredi közösség számára nyomtatott katalógusait, melyben kizárólag olyan képeket közöltek, amelyen férfiak vagy fiúgyermekek láthatók. Az áruházlánc kuncsaftjainak jelentős részét teszik ki a haredi és vallásos vásárlók. Az áruházak éttermei éppen ezért szigorúan kóserek, és természetesen sábátkor és ünnepek alkalmával szünetel a nyitva tartás. Az új katalógus célja az volt, hogy még több haredi vásárlót csábítsanak az Ikea áruházakba, melyek jelenleg három helyszínen, Netánjában, Rison Lecionban és Haifa mellett várják az érdeklődőket. A közeljövőben két újabb egységet kívánnak nyitni Izraelben.

Az Ikea már korábban is helyezett el kizárólag férfiakat ábrázoló hirdetéseket a haredi újságokban, melyek egyáltalán nem közölnek nőket ábrázoló képeket.  A nagyközönség számára is elérhető katalógusokat azonban azonnal heves kritika fogadta. Voltak, akik a nemek egyenjogúságát hiányolták, mások a kizárólag férfiakból és fiúkból álló családok természetellenes voltára hívták fel a figyelmet. “Az apa és fiai jóízűen fogyasztják a reggelit az egyik, konyhabútorokat bemutató fotón. Hol van azonban az anya, aki az egészet elkészítette, és később majd a koszos edényeket elmosogatja?” – tette fel valaki a kérdést.

Suki Koblenz, az izraeli Ikea igazgatója elmondta: “A különleges szerkesztésű katalógusváltozattal egy kisebbségi csoportot szerettünk volna elérni. Látjuk azonban, hogy az izraeli közvélemény ezt nem fogadta megértéssel, ezért elnézést kérünk. A jövőben odafigyelünk, hogy a katalógus egyszerre képviselje az Ikea által fontosnak tartott értékeket, de egyben tekintettel legyen a haredi közösség érzékenységére is.”

Kép a visszavont Ikea katalógusból