1946 áprilisában a müncheni hontalanok táborában sokan azt remélték, hogy a következő évben már valóban szabadon ünnepelhetnek, távol attól a területtől, ahol szeretteiket a halálba küldték. Sokan az Európából való kivonulás szédereként emlegették ezt a peszáchot.

A tábor egy lakója, Yosef Dov Sheinson ezt a gondolatot szerette volna kifejezni abban a hágádában, melyet a táborban töltendő széderre írt. A héber és jiddis nyelvű szövegrészleteket a magyarországi származású, 1909-ben Hajdúsámsonban született grafikusművész, Adler Miklós Cvi fametszetei díszítik. Alkotásait Ben Binjámin néven írta alá. A művész később Izraelbe alijázott, és Tel-Avivban hunyt el 1965-ben.

Adler durva ábrázolásai az általa is megélt holokauszt borzalmaira reflektálnak. Annál a mondatnál például, hogy „mert nemcsak egyvalaki kelt fel ellenünk, hogy kiirtson minket”, egy katonát látunk, aki rabokra lő, egy másik katona pedig görnyedt foglyokat vezet egy meg nem határozott helyre.

Klausner rabbi hágádájának címplapja

A hagyományos szöveg és a modern illusztrációk egymásba fonódása mutatja azt a világlátást, amivel a hágádá alkotói az általuk megélt történelmi pillanatot értelmezték: minden nemzedékben úgy kell tekintenie magára az embernek, mint ha ő maga vonult volna ki Egyiptomból, ám nem minden nemzedék él át olyan borzalmakat, amelyek mellett őseik szenvedése eltörpül. Az arckifejezések, a szenvedő rabok mozdulatai mélyen átélt fájdalomról tanúskodnak, még azoknál a szöveghelyeknél is, melyek az Egyiptomból való megválásért mondanak köszönet.

“Mert nemcsak egyvalaki kelt fel ellenünk, hogy kiirtson minket”
Mert Fáraó csak a fiainkról hozott ítéletet, de Láván mindent ki akart irtani
Éppen ezért kötelességünk…
És elnyomtak minket, és nehéz munkával sanyargattakű
Rabszolgái voltunk Fáraónak Egyiptomban

Ennek a hágádának egy példánya jutott el Avraham Klausner rabbihoz, aki a Münchenben állomásozó amerikai csapatok széder estéjét készítette elő. Úgy döntött, hogy ezt a hágádát használja saját széderjükön – egyetlen változtatással: egy bevezetőt adott hozzá, melyet Eisenhower tábornok hadseregének katonáihoz intézett. A generálist Klausner modernkori Mózesként mutatta be. A bevezető szellemisége Sheinson és Adler alkotásához illeszkedik, Hitlert a Fáraóhoz, a lágerekbe és haláltáborokba zárt zsidók szenvedéseit az egyiptomi zsidó rabszolgákhoz hasonlította.

A Klausner rabbi által 1946. április 15-én és 16-án a Müncheni Színházban levezetett széder este meghívottainak listája is fennmaradt. Ebből látszik, hogy az ötszáz vendégből csupán néhányan voltak holokauszt-túlélők, a többségük az amerikai hadsereg katonája volt. Klausner rabbi saját példányát jelenleg Aviram Paz hágádá-gyűjteménye őrzi.

zsido.com

 

Ez a cikk azért jelenhetett meg, mert olvasóink egy része tavaly az EMIH-nek ajánlotta fel a személyi jövedelemadója 1 százalékát. Erre a segítségre idén is szükségünk lesz.

zsido.com szerkesztősége azért dolgozik, hogy olvasóink minél érdekesebb és sokszínűbb tájékoztatást kapjanak a zsidóságot érintő hazai és nemzetközi eseményekről, valamint a judaizmussal kapcsolatos kérdésekről.

A munkánkat az 1 százalékos felajánlások teszik lehetővé. Ezért arra kérjük minden kedves olvasónkat, hogy támogassa adója 1 százalékával az EMIH-et, a zsido.com fenntartóját.

Az EMIH technikai száma: 1287