Egy 70 éves ország rövid történelme ritkán ad elég időt ahhoz, hogy nevéhez valódi nemzetközi ismertséggel bíró márkák kötődjenek, Izrael Állama azonban erre a hiedelemre is rácáfol, ugyanis a „start-upnation”-nek több olyan védjegye van, amely nem csak ismertté, de elismertté is vált néhány évtized alatt.

No persze nem csak kereskedelmi „márkákra” kell gondolni a zsidó állam kapcsán, elég csak talán az egyik legismertebbre, a Moszadra gondolni. A Moszad ugyanis nemcsak hogy a „gold standard”-dé vált a hírszerzési világban, de a kicsiny­ke állam kémügynöksége egyike a legrettegettebb szervezeteknek, amelynek nevéhez számos meghiúsított merénylet, polgárháború, pozíciójából elmozdított politikus és diktátor, megakadályozott súlyos nemzetközi konfliktus is társul. A Moszad ugyanis olyan szervezet, melynek ügynökei a világ legrejtettebb zugaiba és legmagasabb fokon védett politikai hivatalaiba is beépültek az idők során esszenciális védelmet nyújtva Izrael Államának, a diaszpórai zsidóságnak és a nyugati demokráciáknak úgy általában.

A briliánsan felépített szerveze­tet 1949-ben, röviddel az állam meg­alakulása után David Ben-Gurion ala­pította, egységesítve az addig pár­huzamosan működő katonai hír­szerzést a belügyminisztérium hír­szerzési csoportjával, megtartva azon­ban azok befolyását. Az újonnan alapított szervezetnek később ter­rorelhárító külön egységet is létrehoztak Kidon néven.

 

Hírszerzés bibliai alapokon

Fennállásának közel hetven éve alatt a Moszad nevéhez több rendkívüli fontosságú akció is fűződik, mely elősegítette, hogy az izraeli hírszerzés a nálánál jóval nagyobb múltra (és minden bizonnyal komolyabb pénzügyi forrásokra) támaszkodó amerikai, brit, francia, német vagy orosz hírszerzéssel egy rangon legyen említve, sokszor leelőzve azokat, hiszen a Moszad mindegyiküknél „áramvonalasabb”, hatékonyabb működése megenged olyan eszközöket és olyan gyorsaságot, amely sajnos sok esetben akár életbevágó is lehet. A bármennyire is szekuláris Izrael hírszerzői ügynöksége mottójának egy sokatmondó bibliai idézetet választott: „Mert az eszes tanácsokkal viselhetsz hadat hasznodra” (Példabeszédek 24:6.).

 

Moszad ügynök a szír kormányban

A Moszad néhány akciója kritikus kimenetelű konfliktusoktól mentette meg a zsidó államot, illetve háborúkban segítette hozzá a győzelemhez, így például a dicsőséges 1967-es hatnapos háborúban, amikor is Eli Cohen ügynök sok éves munkával épült be a szíriai vezetés legfelsőbb köreibe. Álcája annyira jól sikerült, hogy kis híján szíriai védelmi miniszternek is kinevezték, azonban sajnálatos módon 1965-ben „lekapcsolták” és nyilvánosan kivégezték. Mindeddig azonban, tekintve, hogy Szíria régóta tervezte a zsidó állam ellen indított háborút, Cohennek rálátása volt a szír stratégiára, mely, az akkor még hozzá tartozó Golán fennsíkról akart támadást indítani Izrael ellen. Cohen, mikor a szír katonai vezetéssel bejárta a területet, azt javasolta, hogy a katonák árnyékolása és elrejtése céljából cédrus fákat ültessenek a katonai lőállások környékére, mely javaslatot zseniálisnak tartottak és el is fogadtak. Igen ám, de Cohen az információt átadta az izraelieknek, akik így vadászrepülőikkel precízen ki tudták lőni a szír állásokat, véglegesen harcképtelenné téve a szír hadsereget. Cohen igazi izraeli hős és kémtörténeti óriásként vonult be a zsidó állam történelmébe, aki nagymértékben járult hozzá a hatnapos háború győzelméhez.

 

Eichmann és Entebbe

Egy másik igen ismert Moszad sikersztori a híres 1976-os entebbei túszmentés, amikor is a Nemzeti Front Palesztina Felszabadításáért nevű terrorszervezet két palesztin illetőségű terroristája másik két német terroristával eltérítettek és elrabolták az Air France Tel Avivból Párizsba tartó egyik járatát 248, többségükben zsidó utassal a fedélzetén. A gép Athén érintésével végül is az ugandai Entebbében szállt le, ahol az őrült diktátor, Idi Amin nyújtott segítséget a terroristáknak. Az azóta katonai iskolákban példaként oktatott túszmentő akciót az izraeli hadsereg hajtotta végre azon információk alapján, melyeket a Moszad adott át nekik: ezek kiterjedtek a repülőtér pontos leírásától az Idi Ámin által használt elnöki gépjárművek leírásáig. A túszmentés sikerének különlegességét az adta, hogy a 106 foglyul ejtett (148 nem izraeli állampolgárságú utast a terroristák időközben elengedtek) túszt sikeresen kimenekítették.A rajtaütésben „mindösszesen” hárman vesztették életüket (köztük az akciót irányító Jonathan Netanjahu hadnagy, a jelenlegi izraeli miniszterelnök, Benjamin Netanjahu bátyja), illetve egy brit-izraeli kettős állampolgársággal rendelkező zsidó túsz, akit korábban rosszullét miatt kórházba szállítottak, és az akció után a bosszúra éhes ugandaiak kivégeztek.

Többek közt a Moszadnak jár elismerés az etiópiai zsidók 1984-es kimenekítéséért is Szudánban az éhínség miatt kirobbant forradalom idején. A művelet – melyet az izraeli hadsereg különböző egységeinek összehangolt munkája vihetett sikerre és a Moszad által gyűjtött és szolgáltatott információk eredményeként valósult meg – a „Mózes hadművelet nevet kapta” és mintegy nyolcezer etiópiai zsidót juttatott sikeresen ősi hazájába, Izraelbe.

1960-ban a Moszad emberei rabolták el és szállították titokban Iz­raelbe Adolf Eichmannt az argen­tínai Buenos Airesben, hogy eddig pél­dátlan módon állítsák izraeli bí­róság elé a Soában elkövetett bűneiért az egyik legmagasabb rangú náci tömeggyilkost. A mentőakció az Izraellel akkor cseppet sem baráti vi­szonyt ápoló Argentínából az ottani kormány tudomása nélkül történt, hiszen korábban az argentin kormány több hírhedt náci kiadatását tagadta meg a zsidó államtól. A Ben Gurion által elrendelt műveletről több film is készült, legutóbb az Oscar-díjas Ben Kingsley főszereplésével „OperationFinale” címen.

 

Külföldi kapcsolatok

A Moszad ugyanakkor a sajátja mellett több, az izraeli biztonsági és politikai érdekek miatt fontos kormánynak nyújtott és nyújt segítséget, így például az amerikai CIA-jel közösen fontos szerepet játszott az 1978-1979-es iráni forradalom előtti kormány által létrehozott iráni titkosrendőrség, a Savak létrehozásában és felkészítésében.

Irán és az Irán által folyamatosan eszkalálódó agresszió elleni ma az egyik legfontosabb munkája a Moszadnak, legutóbb idén sikerült több mint 100.000, az iráni atomprogramról létfontosságú információt tartalmazó dokumentumot és számítógépes fájlt kicsempészniük és Izraelbe juttatniuk, nagyban visszavetve az iráni nukleáris ambíció­kat.

Természetesen a Moszad a világ minden sarkában aktív, komoly tevékenységet folytat a Közel-Kelet minden országában, Európában, az amerikai kontinensen és Oroszországban is (ez utóbbiban többek közt a Moszad „közbenjárásának” köszönhető, hogy a ’90-es évek elején több százezer szovjet zsidónak sikerült elhagynia a kommunista országot, jórészben a Szentföld irányába).

Az, hogy a holokauszt borzalmai után felépült és virágzó zsidó állam mára a világ egyik legfontosabb országa lett, hogy Izrael hadserege és harcászati ereje ezt a kis országot a Top5-be helyezi, bizonyára nagyrészben a Moszádnak, ennek az óramű pontossággal működő szervezetnek az érdeme, mely szinonimájává vált a rettegve tisztelt hírszerzésnek.

 

Megyeri András Jonatán írása

 

Megjelent: Egység Magazin 29. évfolyam 112. szám – 2018. november 1.

 

Megszakítás