A közelmúltban az európai zsidóságról, 16 ezer válaszadóval elvégzett kutatás eredményeit közöltük. Most tekintsük át, hogy mi a helyzet az óceán túlpartján. A Pew Kutatóközpont felméréséből kiderül, hogy számos eltérés mutatkozik a két térség zsidó közösségei között, de egy dologban azonosak: a fiatal generáció tagjai közül sokkal többen érzik magukénak az ősi hagyományokat, mint az idősebb nemzedék tagjai.
A felmérés egyik tanulsága, hogy az Egyesült Államokban élő zsidók összességében kevésbé vallásosak, mint a teljes népesség, azonban igen nagy arányban vesznek részt mind zsidó kulturális eseményeken, mind hagyományos vallási szertartásokon. A kutatásban 4718 zsidó felnőttet kérdeztek meg 2019 novembere és 2020 júniusa között. Az eredményeket 10 pontban foglalták össze.
1. Növekvő méret
Az Egyesült Államok zsidósága számaránya (2.4%) stabilnak tekinthető és hasonló ütemben növekszik, mint a teljes népesség. 2020-ban mintegy 7.5 millió zsidó élt az országban, köztük 5.8 millió felnőtt és 1.8 millió gyermek. Ez jelentős növekedés 2013 óta, amikor 6.7 millió zsidóról tudtak – 5.3 millió felnőttről és 1.3 millió gyermekről.
2. Növekvő diverzitás
A teljes amerikai társadalomhoz hasonlóan a zsidó közösség is egyre változatosabbá válik etnikailag. Bár a zsidók 92%-a a „nem hispán fehér” kategóriába tartozik, 8%-uk más rasszba sorolja magát. Ha csak a 18-29 éves korosztályt vizsgáljuk, a nem hispán fehérek aránya eléri a 15%-ot. Emellett a teljes zsidó közösség 17%-a és a 30 év alatti felnőttek 29%-a olyan háztartásban él, melynek legalább egy tagja fekete, hispán, ázsiai, illetve egyéb nem fehér vagy kevert rasszba tartozik.
3. Alacsony vallásosság
Az amerikai zsidók összességében kevésbé vallásosak, mint a többségi társadalom tagjai. A megkérdezettek mindössze 12%-a nyilatkozott úgy, hogy legalább egy héten egyszer ellátogat egy zsinagógába vagy informális vallási összejövetelre. A teljes népesség körében több mint kétszeres ez az arány. 27%-uk mondja, hogy legalább hetente részt vesz valamilyen vallási szertartáson. Ezután nem meglepő, hogy az amerikai zsidók csupán 21%-a vallotta, hogy a vallás nagyon fontos szerepet játszik az életében, szemben a teljes népességben mért 41%-kal. A zsidók valamivel több mint fele szerint a vallás nem igazán vagy egyáltalán nem fontos. A nem zsidó amerikaiak egyharmada nyilatkozott hasonlóan. Az istenhitet vizsgálva még nagyobb a szakadék: a zsidók 26%-a, a nem zsidók 56%-a mondta, hogy „hisz a Bibliában leírt Istenben”.
4. Politikai meggyőződés
Az amerikai zsidók túlnyomó többsége meggyőződéses demokrata párti szavazó, ám az ortodoxia ebben kivétel, ott a Republikánus Párt viszi a prímet. A 2020-as elnökválasztáson a zsidó felnőttek 71%-a demokrata, vagy a demokraták felé húzó független jelöltre adta a voksát. A reform zsidók között ez az arány elérte a 80%-ot. Ezzel szemben az ortodox zsidók kétharmada a republikánusokat támogatta. E párt népszerűsége felívelőben van az ortodoxoknál, mert 2013-ban még csak az 57%-uk vallotta magát republikánus szimpatizánsnak.
5. Fenyegető antiszemitizmus
Az Egyesült Államokban élő zsidók kétharmada érzi úgy, hogy erősebb lett az antiszemitizmus az elmúlt öt évben. 53%-uk azt is jelezte, hogy zsidóként kevésbé érzi magát biztonságban hazájában, mint öt évvel ezelőtt. Ez azonban nem járt együtt a zsidó összejövetelek elnéptelenedésével. Még azok sem maradnak általában távol a zsidó rendezvényektől, akik aggódnak a biztonságuk miatt, és csak 10% mondta azt, hogy a veszélyektől tartva kihagyott valamilyen zsidó eseményt.
6. Izrael
Az amerikai zsidók 82%-a jelentette ki, hogy Izrael „alapvető” vagy „fontos” szerepet játszik a saját zsidó identitásában. 58%-uk mondta, hogy valamilyen formában kötődik Izraelhez. Azok közül, akik már jártak is a zsidó államban, 79% nyilatkozott hasonlóan. Izrael megítélésben azonban már jelentős különbségek mutatkoznak. A kutatás idején, amikor még Donald Trump ült az elnöki székben, a demokrata párti zsidók 29%-a úgy vélte, hogy az Egyesült Államok elfogultan támogatja Izraelt. A republikánusok között mindössze 5% gondolta ezt. Az amerikai zsidók több mint fele kedvezőtlenül ítélte meg Binjámin Netánjáhu személyét és 63% azon a véleményen volt, hogy van esély egy Izrael mellett békében létező, független palesztin állam létrehozására.
7. Kulturális kötődés
A kutatásban részt vevők többsége számára fontos a zsidó kultúra ápolása. 72% főz zsidó ételeket, 62% hívja meg nem zsidó barátai az ünnepekre és 57% látogat el zsidó történelmi helyszínekre. Sokan mondták, hogy gyakran vagy időnként a média különböző csatornáin keresztül kapcsolódnak a zsidósághoz. 44% olvas zsidó irodalmat, elsősorban történelmi vagy életrajzi írásokat, 43% néz meg zsidó vagy izraeli témájú TV filmeket és 42% olvas nyomtatott vagy online zsidó sajtót. A zsidó kultúra iránt egyébként azok érdeklődnek a legjobban, akik számára a vallási élet elemei (zsinagógalátogatás, kóser étkezés) is fontosak.
8. Generációs szakadék
A fiatalabb nemzedékhez tartozó zsidók közül az átlagnál sokkal többen vallják magukat ortodoxnak, ahogy egyik irányzathoz sem tartozónak is. A 30 év alattiak tehát vagy egyre vallásosabbak vagy egyre kevésbé fontos számukra a zsidóság. Amíg a 65 évnél idősebbek mindössze 3% sorolta magát az ortodoxiához, addig a 18 és 29 év közöttiek 17%-a. Ezzel együtt a fiatalok 41% egyik zsidó irányzattal sem azonosította magát. Akik a „vallástalan zsidó” kategóriát választották, általában ateistának, agnosztikusnak vagy sehová sem tartozónak mondták magukat, annak ellenére, hogy legalább egyik szülőjük zsidó, zsidó nevelést kaptak és kulturálisan, származásukat tekintve vagy etnikailag zsidónak érzik magukat. A fiatalok között leginkább az egyébként igen népes reform és konzervatív mozgalom népszerűsége csökkent. A fiatalok 29%-a azonosul a reform irányzattal és 8%-a a konzervatívokkal. Az idősek esetén 44, illetve 25%-ot mértek.
9. Széthúzás
A különböző zsidó irányzatokhoz tartozók nem igazán éreznek sok közösséget a magukat máshová soroló zsidókkal. Az ortodoxia mintegy fele úgy véli, hogy nem sok (23%) vagy egyáltalán semmi köze (26%) a reform zsidókhoz, a reform zsidóknak pedig 39%-a mondta, hogy nem sok köze van az ortodoxokhoz, 21% pedig semmilyen közösséget sem vállalt velük. Mindkét táborban csupán 9% nyilatkozott úgy, hogy sokban közösek a másik irányzat tagjaival.
10. Asszimiláció
A megkérdezettek 42%-a számolt be arról, hogy nem zsidó házastárssal él. A vegyesházasságok aránya azonban igen eltérő a különböző irányzatok esetében. A magukat ortodoxnak vallóknál ez az arány csupán 2%, a nem ortodoxoknál pedig 47%. A vegyesházasságok aránya folyamatosan növekszik: míg az 1980 előtt házasodottaknál 18%, addig a 2010 után házasodottaknál már 61%. Az arány különösen magas azoknál, akik maguk is vegyesházasságból születtek. Közülük 82% választott magának nem zsidó párt. Ahol mindkét szülő zsidó, ott 34% tett így.
Címlapkép: Bermix Studio on Unsplash