Ask the Rabbi

Ask the Rabbi

 

Kerek, őrzött és szögletes macesz – melyik ízletesebb?

 

A kérdéseket az ORKI Zsidó Egyetem Diáklapjának szerkesztősége tette fel.

 

1. Mi az Egyiptomból való kivonulás mélyebb üzenete?

 

A mélyebb üzenet az csak a gyakorlati, azaz a fizikai parancsolatok betartására épülhet. Egy szóval idén március 31-e délelőttől, április 8-án este 20:10-ig nem szabad semmiféle kovászosat, azaz kenyeret, kekszet, tésztát stb., enni! Helyettük maceszt, azaz a peszách előírásainak megfelelően készült pászkát fogyasztunk.

A zsidó ünnep mindig több, mint történelmi megemlékezés. Olyan esemény, amelyet személyesen kell megtapasztalni és újraélni, s amely minden időben és mindenhol üzenetet hordoz minden zsidó számára. Ez az elv különösen érvényes a peszáchra. Bölcseink kimondták: „Minden nemzedékben köteles az ember úgy tekinteni önmagára, mint aki személyesen hagyta el Egyiptomot.” A peszáchi széder és elbeszélései, szokásai adnak alkalmat arra, hogy megtapasztaljuk a saját, személyes kivonulásunkat Egyiptomból.

Egyiptom nemcsak földrajzi hely, hanem lelkiállapot is. Egyiptom héber neve – Micrájim –, összefügg a méjcárim szóval, amely „határokat”, „körülzártságot” jelent. Az Egyiptomból való „személyes megszabadulás” önmagunk meghaladását jelenti, saját természetes korlátainkon való felülemelkedést. Mindannyian rendelkezünk isteni lélekkel, mely lényege szerint végtelen és kötetlen. Személyes Egyiptomunk ennek a szellemi lehetőségnek a beszorítottságát, lezártságát, korlátozottságát jelenti. E személyes Egyiptom természete az ember jellemétől és kifinomultságának fokától függ. Van, akinél a személyes Egyiptom önző vágyaiból és természetes hajlamaiból áll, másnál az értelem és az ész korlátaiból. Sőt, van a szentségnek is

„Egyiptoma”. Ez olyan állapot, amikor az ember elkötelezett ugyan a szentség irányába, de ez az elkötelezettség korlátozott: természetének korlátai közé szorul. Ezek az állapotok határt szabnak végtelen, isteni természetünknek.

Így aztán az Egyiptomtól való megváltás érvénye túlnő a peszáchi ünnepen, és életünk minden napjára vonatkozik.

 

2. Mik az ünnepre való felkészülés gyakorlati lépései?

 

Nagytakarítás: A peszáchi előkészületek alapos nagytakarítással kezdődnek, hogy otthonunkat teljesen megtisztítsuk minden kenyérmorzsától és egyéb kovászos ételtől, cháméctól. Ki kell takarítani, fel kell kutatni és meg kell semmisíteni mindent, ami Peszáchkor nem kóser – azaz olyasmi, ami chámécot tartalmazhat.

Bevásárlás: Az ünnepre való bevásárlás különleges figyelmet kíván, mert gondosan ügyelni kell, hogy semmi olyasmit ne vegyünk, ami chámécot tartalmazhat. Az aranyszabály: „Ha nem biztos, inkább ne!” Szükséges, hogy megfelelő mennyiségű, Peszáchra alkalmas kóser ételt készítsünk elő, és legyen mit ennünk az ünnep nyolc napján. Ezek közül a legfontosabb a mácá (macesz), mert ez helyettesíti a kenyeret.

A konyhai eszközök: Peszáchkor nem használhatjuk a rendes edényeket és evőeszközöket, amelyek akár csak egy pillanatig is cháméccel érintkeztek. Sok háztartásban van elkülönített edény- és étkészlet, amelyet csak Peszáchkor használnak. Akinek nincs külön peszáchi edénye, annak ki kell kóserolnia a rendes edényeket.

A főzéshez és tálaláshoz használt edényeket vízben kell kiforralni, azokat pedig, amelyekben – akár szárazon, akár zsiradékban – sütni vagy pirítani szoktunk, tűzben izzítani. A kóserolás folyamatához sok előírás kapcsolódik, ezért ezt csak kompetens rabbi segítségével ajánlott végezni. A tűzhely sütőit és égőit is peszáchi használatra kaserolni kell. A kóserolást Peszách előtt bármikor el lehet végezni, de legkésőbb az ünnep beállta előtti reggelen.

 

3. Mi a mácá smurá?

 

A smurá azt jelenti: „óvott”, „őrzött”. „Tartsátok meg a kovásztalan kenyér ünnepét…” (2Mózes 12:17.). Ezt a mondatot úgy is értelmezhetjük: „és őrizzétek meg a maceszt” (attól, hogy cháméc legyen). A legtöbb Bölcs – következésképpen a Háláchá – szerint az őrzést akkor kell elkezdeni, amikor a gabonát lisztté őrölték. Miután minden, peszáchra készült maceszt így őrzött lisztből sütnek – ezt misáát töchiná-nak hívják –, a peszáchra kóser macesz gyakorlatilag mindig mácá smurá.

Néhány Bölcsnek azonban az volt a véleménye, hogy a maceszt a gabona learatásától kezdve őrizni kell – ezt misáát köcirának nevezik. Ezért vannak, akik aggályosan ügyelnek arra, hogy csak olyan maceszt egyenek, amelynek őrzése – smirája – így történt. Némelyek, pl. a chászidok, peszách egész idején ilyen maceszt esznek, mások csak a széderestén ragaszkodnak ehhez. Ez az aratástól fogva őrzött macesz a szigorúan vett mácá smurá.

Nálunk, itt Magyarországon ezt a mácá smurá misáát köcirát előre meg kell rendelni a hitközségi irodában, időben mivel korlátozott mennyiségben

 

4. Mi a különbség a szögletes és a kerek formájú macesz között? Csak az íze?

 

A maceszt ma többnyire géppel készítik. A modern gépek használata nemcsak a jó minőséget biztosítja, de lerövidíti a gyártási időt is, így csökkenti az erjedési folyamat megindulásának veszélyét. Természetesen nagy figyelmet kell fordítani még a legkisebb alkatrészre is, nehogy egy parányi tészta ragadjon rá, ami az összes maceszt chomeccé teszi. Nem számít, hogy a macesz kerek vagy szögletes: a formának nincs jelentősége, de a kerek macesz a kézzel készített változat és sokan vannak, akik előnyben részesítik ezt. Érvelésük, hogy a maceszt lösém mácát micvá, azaz a micvá céljából kell készíteni, a gép viszont nem ezzel a gondolattal készíti a maceszt. Az ellenérvelés erre pedig az, hogy az ember amikor bekapcsolja a gépet, azt ezzel a gondolattal teszi meg. Kb. 100 évvel ezelőtt amikor feltalálták a maceszkészítő gépet „világháború” tört ki a rabbik között és hatalmas irodalom keletkezett e kérdéskörben. A Chábád Lubavics Egyesület régi hagyománya, hogy Izraelből, Kfár Chábádból érkezett kézi maceszt osztogat, hogy legalább Széder estén ez (is) kerülhessen az asztalra.

(folytatás következik)

Oberlander Báruch rabbi