Ask the Rabbi

 

Ki lehet előimádkozó?

 

Kérdés: Úgy hallottam, hogy bizonyos körülmények között (pl. szülők jahrzeit-jákor) van aki előimádkozó szeretne lenni. Ha ez így van, ez kötelező, vagy csak valami fajta misztikus szokás? Hogyan lehet ezt összeegyeztetni azzal, ha a templomban van egy állandó előimádkozó? Köszönettel, Miklós

 

Válasz: A Römá, Sulchán Áruch Jore Déá 376:4. végen azt írja, “…aki előimádkozni tud [szülei emlékére] előimádkozzon és ez még többet ér, mint az árvák kádisának elmondása…”, ez a gyász év első tizenegy hónapjára vonatkozik és jahrezeit napjára is (lásd részletesen Nité Gávriél, Ávélut 2, 70:5.).

Világszerte mindenhol a mai napig ez a szokás, természetesen csak azokra vonatkozóan, akik tudnak előimádkozni. Mindenképpen mindenki igyekszik ezt teljesíteni.

 

Kérdés: Hogyan lehet ezt összeegyeztetni azzal, ha a templomban van egy állandó előimádkozó?

 

Válasz: Állandó előimádkozó, aki az összes vagy majdnem az összes imát elmondja, ez nem egy eredeti zsidó szokás, bizonyos közösségekben az utóbbi években azért alakult ki, mert nem volt senki, aki tudott volna normálisan héberül olvasni. De abban az esetben, hogyha valaki a közösségből képes és akar előimádkozni, akkor semmi értelme nincs ragaszkodni az állandó előimádkozóhoz.

Jogosan fel lehet tenni a kérdést mi van akkor, ha az állandó előimádkozó valami miatt nem akar lehetőséget adni erre?

Szerintem erre vonatkozik a Kicur Sulchán Áruch (a Sulchán Áruch kivonata) 15:12.:

“Senkinek sem szabad a közösség akarata ellenére előimádkozni, és az, aki engedély nélkül erőszakkal és dölyfös daccal mégis odamegy előimádkozni, nem kell áménnel felelni áldásai után, mert azt mondja a zsoltáros (10:13.): ha az erőszakos áld, káromolja az Örökkévalót.”

Egyébként az előimádkozó kritériuma részletezve van uo. 11.: “Az előimádkozónak (mint a közösség küldöttének) méltónak kell lenni a tisztére, mert úgy mondja a próféta (Jeremiás 12:8.): “…hangját emelte ellenem, azért meggyűlöltem”. Bölcseink szerint ez oly előimádkozó, aki nem méltó arra és mégis előimádkozik.

Ki méltó? Az, aki bűnöktől mentes és akiről nem járt rossz hír még ifjúságában sem – és szerény és a közösségnek kedveltje – úgy, hogy előimádkozását mind helyesli, aki kellemesen imádkozik és akinek a szíveket vonzó kedves hangja van, továbbá aki járatos a Tóra, a Próféták és Szentírások olvasásában, hogy az imában előforduló Írásverseket jól tudja olvasni.”

 

Delfinbőr használata

Kérdés: Hogyan lehet , hogy delfinbőrt használták a Szentély építésénél, mikor az nem is kóser? Persze lehet disznó cipőt hordani, de alkalmazható-e ez a szentélyre?

 

Válasz: A kósersági előírások csak az étkezésre és az oltáron bemutatott áldozatokra vonatkoznak. A Sátor es a Szentély építése során szabad volt használni nem kóser állatok bőrét stb.

Egyébként szintén használtak egy chilázon nevű halfajtát is amiből kék festéket nyertek. Ez a hal sem volt kóser.

A múlt században a híres chászid, a radzini rebbe, Háráv Gerson Leiner kutatta és megállapította, hogy melyik hal a chilázon. A fenti kérdéssel hosszan foglalkozik könyvében.

 

Zsidó anyakönyvezés

Kérdés: Aki zsidó, csak nincs anyakönyve, annak is be kell térnie, ha zsinagógában akar esküvőt, stb-t?

 

Válasz: Zsidó az aki anyai ágon zsidó. Ezt bizonyítani több féle képpen lehet: zsidó anyakönyv vagy 1950 előttről származó állami anyakönyv vagy bármilyen más okirat amin szerepel az „izr.” bejegyzés, ezen kívül szülők, vagy anyai nagyszülők zsidó házassági okirata, vagy ha az anya, anyai nagymama, dédnagymama stb. Zsidó temetőben van eltemetve stb.

A fenti felsorolásban van ami egyedül is bizonyító erejű, és előfordul, hogy több irat stb. szükséges.

Ha semmilyen bizonyíték sincs, akkor elkerülhetetlen a betérés.

 

Kozárok és a zsidók

Kérdés: A lányom (19 éves) nemrég kutatott a kozárok és a magyarok, illetve a magyar zsidóság összefüggései után. Koestler írt erről egy angol nyelvű könyvet és mindketten tudni szeretnénk, mi erről a hivatalos vélemény. Tudna-e rabbi úr erről néhány szót írni nekünk? Előre is köszönöm. Veronika

 

Válasz: Ismerem az említett Koestler féle írást, ami azt állítja, hogy a magyar zsidóság a betért kozárokból állna, akik csatlakoztak a magyar törzsekhez. Igaz, hogy a zsidóságba lehet betérni, de aki betér az nem lesz se kohén, se lévi, mert csak azok kohének vagy lévik, akik apai ágon, szakítás nélkül Áron főpaptól vagy Mózestől és családjából származnak. Mivel a magyar zsidók között nem ritka a kohén és a levi, ezért biztos, hogy sok az „eredeti” zsidó közöttünk. Azonban nem lehet teljesen kizárni azt a lehetőséget, hogy egy pár betért kozár is van köztünk.

 

Mit a rejt a név?

Kérdés: Meg tudná mondani nekem, hogy mi a Léá név pontos jelentése héberül? Számértékének van jelentősége?

 

Válasz: A Léá név különlegessége inkább abban áll, hogy ki viselte ezt a nevet először. A zsidó hagyomány úgy tartja, hogy ha egy gyereket egy híres emberről nevezünk el, akkor valamennyire a híres ember tulajdonságait, személyiségét adtuk a gyermeknek. Ezért van jelentősége annak, hogy ki után neveztük el a gyermeket, nagyszülő, híres rabbi, rebbe stb. Ugyanígy tartózkodunk attól, hogy ha valaki pl. fiatal korában halt meg, akkor névadáskor kiegészítjük az ő nevét még egy névvel.

A mi esetünkben Léá az ősanyák egyike, akitől a zsidó nép származik. Sok tartalma van ennek a névnek.

A szó pontos jelentése azt hiszem, hogy „fáradt” lásd 1Mózes 19:11: vajil’u.

Fáradt nagyon pozitív is lehet, pl. fáradt legyen az ember akkor, ha bűnelkövetésről van szó.

 

Ökumenikus esküvő

Kérdés: Szeretnék összeházasodni viszont a vőlegényem zsidó én pedig katolikus vagyok. Szeretnénk mindenképpen egy vallásos esküvőt is. Lehetséges ez Magyarországon?

 

Válasz: Vallásos esküvő azt jelentené, hogy Isten áldását kérjük a fiatal párra azáltal, hogy eleget teszünk az Ő előírásainak. Azonban ha az egyik fél nem zsidó, hogy lehetünk képesek arra, hogy Isten áldását kérjük, mikor Ő ellenzi ezt az esküvőt.

A zsidó felfogás szerint a szerelem a lényege a házasságnak, de ugyanakkor azt írja elő, hogy mindenki boldogságát saját népén belüli fiatalok körében keresse.

Ez nemcsak a nép jövőjét biztosítja, hanem a pár saját jólétét szolgálja. Ha különböző háttérből származnak, akkor az sok konfliktushoz vezethet.

Ezért nem tartom szerencsésnek az ilyen ökumenikus párkapcsolatokat.

Az ezzel kapcsolatos további kérdésekkel is nyugodtan felkereshettek akár személyesen is, oberlander@zsido.com.

Sok igazi boldogságot kíván: A Rabbi

 

Tikun Olám

Kérdés: Mit takar egész pontosan a “Tikun olám” koncepciója? Mi a kapcsolat e kifejezés és Szukot között? B. B.

 

Válasz: Nem ugrik pontosan be, hogy a Tikun olám hol van említve Szukkotnal. Az imakönyvben minden ima végén a záróimában (lásd pl.: Samuel imája – Zsidó imakönyvben 92. old.) úgy olvashatjuk: “Ezért Benned reménykedünk, örök Istenünk, hogy hamarosan… a világot a Mindenható birodalmává tegyed, s minden hús-vér teremtmény Nevedet említse…”, ott a héberben a lötákén olám szavak fordulnak elő. Ez a Messiás eljövetelére utal, amikor minden élő ember Istenhez visszatér. Ennyi, amit a forrásokból tudok idézni.

USA-ban bizonyos nem vallásos korok használják a tikun olám kifejezést zsidó aktivitizmusra, de ennek semmi köze a fentihez.

 

A Siratófal szentsége

Kérdés: Miért szent fal a fal?

 

Válasz: Feltételezem, hogy a jeruzsálemi Sirató falról beszélsz, mivel más Szent Falat nem ismerek. A Sirató fal szentsége abból ered, hogy ez az első és a második Szentély egyetlen maradványa. A Midrás (Smot rábá 2:2.) azt is mondja, hogy „az Isten soha nem hagyta el a Siratófalat”, még a Szentély lerombolása után se.

 

Oberlander Baruch

Megjelent: Gut Sábesz 3. évfolyam 22. szám – 2014. október 15.