A világszerte ismert emberi jogi szervezet brit szekciója nem hajlandó foglalkozni a növekvő antiszemitizmussal. Indoklás: ők nem foglalkoznak „egyedi csoportok” ügyeivel. Kivéve, amikor nem zsidókról van szó.
Az Amnesty International (AI) brit szekciójának legutóbbi éves konferenciáján különös indokkal szavazták le azt a javaslatot, amit az egyébként nem zsidó származású Andrew Thorpe-Apps terjesztett elő, nevezetesen, hogy az AI indítson kampányt az aggasztó mértékben növekvő brit antiszemitizmussal szemben, és szólítsa fel a kormányt, hogy lépjen fel az ügyben. A Community Security Trust adatai szerint 2014-ben az előző évhez képest duplájára, 1168-ra emelkedett a bejelentett antiszemita incidensek száma.
A 468-461 arányban épp hogy többséget kapott döntés rövid indoklása szerint az AI nem kíván elkülönült, egyedi csoportügyekkel foglalkozni, hiszen a diszkrimináció minden fajtáját elítéli. A brit AI sajtótitkára, Neil Durkin közölte: „Egy igazán érdekes vita után, amelynek során mindenki elítélte az etnikai és vallási megkülönböztetést, a tagságunk úgy döntött, nem fogadja el ezt a határozatot, amely egy csoportra fókuszál. Az AI a diszkrimináció minden fajtája ellen küzd, és ez így lesz a jövőben is.”
„Ez volt az egyetlen indítvány, amit elutasítottak” – hívta fel a figyelmet a szervezetbe nemrég belépett Thorpe-Apps, aki még márciusban adta be javaslatát, miután egyre szaporodtak a brit antiszemita jelenségekről szóló tudósítások (16 másik javaslatot jóváhagyott a brit AI). „Felháborodtam a látottakon, és úgy gondoltam, egy olyan szervezetnek, mint az Amnesty, fel kell emelnie a hangját, ahogy tenné más emberi jogi esetekben is. Tudtam, hogy a szervezet korábban palesztinpárti volt, miközben nem állt ki a zsidó népesség mellett, holott jó lenne, ha ezt tennék” – nyilatkozta.
A hétmillió támogatóval rendelkező AI talán a világ legelismertebb, mértékadó emberi jogi szervezete, pártoktól függetlennek, komolynak, belső harcoktól mentesnek tartják. Jelentéseire, kampányaira a világ minden táján felfigyelnek politikusok és civilek egyaránt. Éppen ezért volt különös, hogy nem volt jelentős visszhangja ennek a brit esetnek.
Az indoklást ugyanis az AI egész eddigi története cáfolja: számtalan általánosságtól mentes, nagyon konkrét „egyedi” csoport védelmében léptek már fel. Épp ezen a konferencián döntöttek például a guatemalai és kolumbiai aktivisták védelméről, egy évvel korábban pedig állást foglaltak a „szexmunka” büntetlensége mellett, valamint Guantanamo-i és a Sri Lanka-i helyzet ügyében. 2012-ben az európai „iszlámellenesség” volt a fő témájuk, előtte a romák helyzete – nehezen állítható, hogy ezek nem „egyedi” csoportok.
A brit AI-nak még egy cinikus Twitter-kommentárra is futotta: „Sajnos nem szervezhetünk mindenért kampányt” – közölték. Aki ismeri a brit Amnestyt, az nincs meglepve, ugyanis Kristyan Benedict kampánymenedzser antiszemita és Izrael-gyűlölő hírében áll, emiatt verbális és fizikai tettlegességet is elkövetett, ami miatt a parlament is vizsgálódott. Arról nem is beszélve, hogy maga a szervezet is általában egyoldalúan, elfogultan tárgyalja Izrael szerepét a közel-keleti konfliktusokban. Erre a megállapításra jutott a civil szervezeteket ellenőrző NGO Monitor is, amely szerint az AI számos vezetőjének és kutatójának Izrael-ellenes aktivista múltja van. Az NGO Monitor szerint az a döntés, hogy nem foglalkoznak a brit antiszemita jelenségekkel, „egybevág ezzel az erkölcstelen iránnyal.”
A Wikipedián külön szócikk foglalkozik az AI bírálatával, amelynek tekintélyes részét az izraeli téma foglalja el. Visszatérő vád itt is az egyoldalúság (például tények elferdítése, elhallgatása a gázai konfliktusban), a zsidó állammal szembeni negatív elfogultság, a palesztin álláspont kritikátlan elfogadása.