„Mindent a zsidók kezdtek, és a minden alatt azokat a dolgokat értem, melyek mindannyiunk számára fontosak. Olyan értékeket, melyek mindnyájunkat, zsidókat és nem-zsidókat, hívőket és ateistákat meghatároznak. A zsidók nélkül egészen más szemmel tekintenénk a világra, más füllel hallanánk és más érzéseink lennének. És az életünk is más mederben folyna…” (Thomas Cahill: A zsidók ajándéka)

Bár annyira beleivódott a tudatunkba, hogy sokszor nem is realizáljuk, a zsidó nép rengeteg alapvető gondolatot és értéket adott a világnak. Ezek közül sorol fel néhányat az aish.com írása.

1. Szombat

Ugyan a rómaiak kinevették a zsidók „lustaságát”, de a hetek monotonitását megtörő, a spiritualitásra és a létezés örömére összpontosító pihenőnapot a zsidóságnak köszönheti a világ. A keresztények a II-III. században vették át, megalkotva saját vasárnapjukat.

2. Világbéke

Abban a világban, melyben csak a harcos ereje számított, a zsidók altruisztikus, minden emberéletnek jelentőséget tulajdonító

megközelítése forradalmi volt. Ahogy Jesája prófétánál olvassuk (2:4): „és összetörik kardjaikat kapákká és dárdáikat kacorokká; nem emel nemzet nemzet ellen kardot és nem tanulnak többé háborút”.

3. Általános írni-olvasni tudás és oktatás

Amikor a betűk ismerete még kevesek kiváltságának számított a világban, a zsidóság már azt hirdette, hogy minden gyermek és felnőtt kötelessége és legmagasabb célja a bölcsesség és a tudás elérése. Nem volt közösség iskola nélkül, és a szülőknek kötelessége volt mindig is gyermekeik zsidó oktatása. A zsidóság írásbeli hagyománya messze meghaladja más nemzetek írásbeliségét és az általános tankötelezettséggel a zsidók több ezer évvel megelőztek más nemzeteket.

4. Szombat év

Az a gondolat, hogy a tanárok és néhány egyéb szakterület képviselői hétévente szünetet tartsanak, egyenesen a Tórából ered. Az izraeli zsidó földművelőnek minden hetedik évben parlagon kell hagynia a földjeit és a tóratanulásra kell összpontosítania. Ez az intellektuális fókusz óriási befolyással volt az egész népre a kezdetektől fogva.

5. Igazságot mindenkinek

A zsidó jogrendszer védi a hátrányos helyzetűeket: a szegényeket, az özvegyeket, az árvákat. „Az idegent el ne nyomd és ne szorongasd őt, mert idegenek voltatok ti Egyiptom országában. Özvegyet és árvát ne sanyargassatok. Mert ha sanyargatod őt, hogyha kiált majd hozzám, meg fogom hallgatni jajkiáltását…” – olvassuk a Tórában (2Mózes 22:20-22). A zsidó jog szerint minden férfit és nőt egyaránt megillet a tisztességes eljárás joga, mindenki ártatlan, amíg be nem bizonyosodik, hogy bűnös és senkivel nem kivételeznek hírneve vagy gazdagsága miatt.

6. Monoteizmus

A többistehívő, bálványimádó, emberáldozatoktól sem visszariadó kultúrák közt újszerű volt a zsidóság egyetlen, végtelen, jóindulatú, az egész világon egyedül uralkodó Istene, aki minden ember számára elérhető.

7. Minden egyes emberi élet érték

Az emberáldozatot gyakorló, kegyetlen háborúkkal és gyerekgyilkosságokkal (különösen újszülött kislányok meggyilkolásával) teli környezetben a zsidóság azt tanította, hogy minden élet szent és minden ember Isten képmására teremtetett, még azok is, akik már idősek, testi vagy szellemi fogyatékkal élnek vagy betegek.

8. Az élethez, a szabadsághoz és a boldogsághoz való jog

A forradalminak számító amerikai függetlenségi nyilatkozat (1776) előtt háromezer évvel a zsidók már hittek ezen értékekben. És míg számos társadalom egészen a legújabb korig hitt abban, hogy az egyén jogainak az állam, a vallás vagy főurak szolgálatának érdekében korlátozhatók.

9. A kormányzat hatalmának korlátozása

A Tóra volt az első olyan rendszer, mely az uralkodó hatalmának korlátokat szabott. Ilyesmit csak az 1215-ös Magna Chartában olvasunk legközelebb. A Tóra szerint a király uralmát a tőle független bírói testület, a Szanhedrin felügyeli. Egy zsidó királynak kötelessége magával hordania egy tóratekercset, hogy mindig emlékezzen: köteles alávetnie magát a tórai törvényeknek.

10. Cedáká és tikun olám

A zsidó törvények köteleznek mindenkit arra, hogy tulajdonuk egy részét másoknak adják, hogy ezzel is jobbá tegyék a világot. A kamatmentes hitel, a talált tárgyak visszajuttatása tulajdonosuknak, a szóbeli erőszaktól és a pletykától való tartózkodás, a bosszúállástól és a haragtartástól való tartózkodás, az állatok bántásának tilalma, az emberek szeretetének kötelezettsége mind ebbe a kategóriába tartozik, amit a Tóra már több mint 3300 évvel ezelőtt is tartalmazott. „Szeresd felebarátod, mint önmagad” – olvassuk a Tórában (3Mózes 19:18), sok évvel a kereszténység hasonló elve előtt.

11. Szexizmus

A zsidóság szerint a férfi és a nő egyenlő Isten szemében. Egyes magyarázók szerint az első ember androgün lény volt, akit Isten kettéválasztott. A zsidóság tiltja a szexuális erőszak minden formáját, a zsidó nők jóval azelőtt kaptak jogaikat és anyagi biztonságukat garantáló házasságleveket, mielőtt bárhol a világon ismert lett volna a koncepció. A zsidóság sokkal korábban jogokat biztosított a nőknek, mint sem hogy ez az igény felmerült volna a nyugati civilizációkban. Az Egyesült Államokban 1900-ban foglalták törvénybe, hogy nők vásárolhatnak, eladhatnak és birtokolhatnak ingatlant, illetve végrendeletet írhatnak.

„Történelmünk bővelkedik olyan emberekben, akik nem voltak hajlandóak meglátni, hogy valójában milyen a zsidóság, akik – intellektuális vakságuknál, faji sovinizmusuknál fogva és idegengyűlölettől vagy puszta gonoszságuktól vezérelve – képtelenek voltak megadni e páratlanul furcsa törzsnek, e sokfelé szakadt népségnek, a vándorlók eme fajának a nekik járó elismerést, hiszen ők voltak a nyugati világ elődei” – írta a fent idézett Cahill.

 

További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.