Ámirá leákum, avagy hogyan kérjünk meg szombaton egy nem-zsidót arra, hogy végezzen el egy zsidók számára szombaton nem megengedett munkát? A választ a Jew in the City oldal írásából, Jack Abramowitz rabbitól tudjuk meg.
Ámirá leákum: nem-zsidóhoz intézett beszéd. Azt mondja a Tóra (2Mózes 12:16): „semmi munkát ne végezzetek”. Ez nemcsak arra vonatkozik, hogy egy zsidó nem végezhet munkát, hanem arra is, hogy mással sem végeztethet el a számára nem megengedett cselekedeteket, attól függetlenül, hogy az illető egyébként végez-e munkát szombaton. Az ámirá leákum ezért bölcseink szerint tilos, vagyis nem kérhetünk meg egy nem-zsidót, hogy végezzen el számunkra egy szombaton tiltott munkát. A tilalomhoz másik oka az, hogy az ember hamar félvállról venné a szombatot, ha egy kérésre a szomszéd bekapcsolhatná neki a televíziót, vagyis elveszne a szombat szentsége.
Emellett nemcsak az tiltott, hogy az ember megkérjen egy nem-zsidót egy munka elvégzésére, hanem az is, hogy élvezze azt a hasznot, amit az általa elvégzett munka hoz – amennyiben a munkát a mi örömünkre végezte el. Vagyis ha egy nem-zsidó meggyújt egy zsidónak egy lámpát szombaton, mert látja, hogy sötét van a szobában, akkor a zsidó nem használhatja az így gyújtott fényt. Ha azonban az illető saját magának gyújtja meg a fényt, hogy ő jobban lásson, akkor a zsidó is használhatja azt a fényt.
Bizonyos esetekben bölcseink engedékenyebbek. Ilyen például a pénteki szürkület ideje, ilyenkor meg szabad kérni egy nem-zsidót a munka elvégzésére, amennyiben erre azért van szükség, hogy elvégezhessünk egy micvát, megtarthassuk a szombatot vagy elkerüljünk egy nagyobb anyagi veszteséget. Ha például valaki elfelejtette kikapcsolni a hűtőszekrényben a világítást (ez lehetetlenné teszi számára a hűtő használatát szombaton), akkor a szürkület idején megkérhet egy nem-zsidót, hogy kapcsolja ki, mivel ez lehetővé teszi a szombat illő megtartását. Ugyanígy, ha a munkára azért van szükség, hogy a közösség végrehajtson egy micvát. Ha például a tóraszekrényben levő riasztó bekapcsolva maradt szombatra, akkor meg lehet kérni arra, hogy kikapcsolja, hiszen ez hozzásegíti a közösséget a tóraolvasás micvájának betartásához.
Nagyon beteg személy vagy kicsi gyerek esetén szintén megkérhetünk például egy nem-zsidót, hogy kapcsolja be a fűtést, ha nagyon hideg van (és egyes döntéshozók szerint arra is, hogy kapcsolja be a légkondicionálót nagy meleg esetén). Bölcseink azt is megengedték, hogy micva teljesítése érdekében, a szombat miatt vagy nagyobb anyagi veszteség elkerülése végett megkérjünk egy nem-zsidót arra, hogy rabbinikus parancsolatot hágjon át, például hogy éruv nélküli területen át hozzon egy üveg bort, hogy tudjunk kidust mondani (bibliai parancsot azonban nem szabad megszegni).
A ráutalással való kérés („nagyon sötét van a szobában”) akkor megengedett, ha a haszon indirekt módon vagy véletlenül adódik. Ha például eloltja a villanyt az illető, hogy egy zsidó aludni tudjon, az indirekt haszon, mivel nem adott hozzá semmit a helyzethez, csupán elvett valamit. A véletlen haszon az, ha egy gyengén megvilágított szobában, ahol van annyi fény ahhoz, hogy az ember olvasni tudjon, meggyújt még egy villanyt – kellemes velejárója, hogy nagyobb lett a fény, de valójában a korábbi is elég volt az olvasáshoz. Az ámirá leákum két részből áll: 1. megkérni egy nem-zsidót, hogy tegyen meg egy tiltott cselekedetet a számunkra és 2. hasznot húzni a munkájából. Mivel ezekben az esetekben a haszon indirekt vagy véletlen (tehát a második tilalmat nem hágja át), ezért utalással rávehetjük az illetőt, hogy végezze el a munkát. Direkt haszon esetén (ha egy sötét szobában kell villanyt gyújtani), az utalás ugyanolyan háláchikus probléma, mint a direkt kérés.
Végezetül egy fontos megjegyzés: az ámirá leákum szabályai szövevényesek és a szombatszegés elkerüléséhez nagyon pontosan kell ismerni a bonyolult szabályokat. A legjobb megoldás? Ha csak lehet, kerüljük el, hogy rákényszerüljünk.