Támuz hónap 12. és 13. napja (idén július 4.-5.) örömünnep a Chábád közösség számára. Ezen a napon szabadult ki 1927-ben az előző rebbe, Joszef Jicchák Schneerson rabbi (1880-1950) a szovjet börtönből. Érdekes módon, a rebbe születésnapja is támuz 12-re esik.
A frierdiker (előző) rebbe néven is ismert vezető a hatodik rebbe volt a lubavicsi dinasztiában, lánya a hetedik rebbe, Menáchem Mendel Schnerson rabbi (1902-1994) felesége volt.
1927. június 15-én a szovjet hatóságok őrizetbe vették és egy leningrádi börtönbe vetették a rebbét „ellenforradalmi tevékenységéért”. A legfőbb vád az volt ellene, hogy földalatti zsidó iskolahálózatot tartott fenn, ahol Tórát tanítottak a zsidó gyerekeknek. A kommunista kormány szemében ez a legsúlyosabb bűnök egyike volt, ezért a bíróság halálos ítéletet szabott ki rá. A büntetést végül – nemzetközi nyomásra – három éves száműzetésre módosítottak. Koszroma városát jelölték ki a rebbe kényszerlakhelyéül, ahol július 12-én (támuz 12-én) kellett jelentkeznie a helyi rendőrállomáson. Ekkor kapta a hírt, hogy végül minden büntetését elengedték. Bürokratikus akadályok miatt végül egy nappal később, 13-án szabadulhatott, ezért a hászidok mindkét napot ünnepként tartják számon. A rebbe ezt követően Rigába, az akkor még független Lettországba távozhatott.
A lubavicsi közösségekben azóta minden év támuz 12-én és 13-án megtartják a „megváltás ünnepét” (chág hágeulá), melynek során vidám összejöveteleket tartanak, felidézik a rebbe alakját, tanításait, dalait és felelevenítik csodása kiszabadulás történetét. Chábád zsinagógákban ezeken a napokon nem mondják el a bűnbánó táchánun imát, hasonlóan más jeles napokhoz.