Október hetedikén, öt nappal első házassági évfordulójának megünneplése után Ámir Náim otthonát, Erez kibucot védelmezte a betörő terroristák ellen. Bár a kibuc megmenekült, Ámir elesett a harcokban. Felesége, Sáchár terhességének 11. hetében járt:
„Az otthonunk biztonsági szobájában rejtőzködtünk, és ahogy Ámir felfogta, hogy valami egészen rendkívüli történik, felugrott, két perc alatt elkészült és elindult. Még csak el sem tudtam köszönni tőle rendesen”
– emlékezett Sáchár, aki sok, hozzá hasonló helyzetben lévő asszonnyal találkozott most egy különleges rendezvényen.
Az izraeli hadsereg elesett katonáinak özvegyeit és árváit segítő szervezet nemrégiben indította útjára a Lecidech – Melletted nevű projektjét, melynek célja a várandós háborús özvegyek támogatása. A program keretein belül többféle: pszichológiai, gyakorlati és pénzbeli támogatást is kapnak az özvegyek egész terhességük alatt és három hónappal a szülés utánig, írja a TOI.
„Izrael történelme során korábban is voltak már háborús özvegyek, ám szervezetünk megalapítása óta még soha nem voltak ilyen számban”
– mondta a szervezet vezetője, Támi Selách, akinek férje, a pilóta Ehud Selách az 1973-as jom kipuri háború első napjaiban esett el, amikor Egyiptom fölött kilőtték a gépét.
Október hetedike óta jóval meghaladta a friss háborús özvegyek és az ötszázat a friss háborús árvák száma. Az özvegyek közül jelenleg mintegy harmincan várandósak vagy az elmúlt hetekben adtak életet gyermeküknek. A lelki teher hatalmas. „Tudatosan elnyomtam magamban a terhességgel való érzelmi kapcsolatot” – mondta Machol Sos, aki három gyermekével együtt végignézte, ahogy a terroristák október hetedikén végeztek férjével, Nojjal, aki a hadsereg hívására azonnal elindult, ám még ki sem ért a házból, amikor a terroristák lelőtték. Sos és három gyermeke azóta is egy Holt-tenger melletti kicsi szállodaszobában lakik, és feltehetőleg még akkor sem tud hazatérni Beeri kibucba, amikor néhány hónap múlva világra hozza gyermekét. „Tudom, hogy Noj halott, de érzelmileg nem tudom felfogni… semmi sem olyan, mint volt. Mintha egy alternatív valóságban élnénk. Nehéz megérteni, hogy mi történik.”
A szervezet minden özvegy mellé elkötelezett szociális munkást jelöl ki, kéthavonta pedig csoportos találkozókat tartanak majd. A friss özvegyek számára nagy segítséget jelent a tudat, hogy nincsenek egyedül. Bár mindenkinek más a helyzete, a találkozók az összetartozás érzését adják. A program minden várandós anya számára biztosít egy szülésznőt és egy mentort, aki végigkíséri a terhességet egészen a szülés utáni időszakig. Izraelben a legtöbb nő az éppen ügyeletes szülésznő kíséretében hozza világra a gyermekét, a saját szülésznő tehát nem mindennapos jelenség. Az anyák gyermekük világra hozatala után is kapnak segítséget, mind a kisbabával, mind az esetleges további gyerekekkel, illetve ötezer sékel értékű utalványt, mellyel kisbabáknak való felszerelést, ruhát, játékokat vásárolhatnak. Ez különösen azoknak nagy segítség, akiknek az otthonuk részben vagy egészben megsemmisült október hetedikén vagy még hónapokig nem térhetnek haza.
„Az ölelés, amit a Lecidech program jelent, nem helyettesíti Ámirt. Mégis úgy érzem, hogy valaki támogat, és ez megnyugvást jelent abban a helyzetben, amiben vagyok” – mondta a fent említett Sáchár. „Kisbabánk fényt jelent a számomra, és már nagyon várom, hogy találkozhassunk”.