Vallásos zsidó sportolók azért küzdenek, hogy a különféle szervezetek jobban odafigyeljenek a vallásos sportolók igényeire, írja a TOI. A vallásos zsidó futónő, Beatie Deutsch 2020-ban egy tokiói megmérettetésről volt kénytelen lemondani, mivel azt szombaton tartották meg.
„A legtöbb ember számára a sport és a vallásosság két külön dolog, de én komoly átfedéseket látok. Minden, amink van, Istentől származó ajándék. Ő adta nekem a futáshoz való erőt is”
– mondta Deutsch, aki a tokiói olimpián való részvételről volt kénytelen lemondani, mivel a versenyszámát szombaton tartották. A 34 éves, ötgyermekes amerikai sportolónő sérülései miatt nem tud részt venni a párizsi olimpiai játékokon, ám nemrégiben elkezdett készülni a jövő évi világbajnokságra és a 2028-as Los Angeles-i olimpiára is.
A sport és a vallásos elmélyülés kapcsolatáról más (nem-zsidó) sportolók is beszámolnak. A vallásos, Istenhez kötődő sportolók jellemzően kevésbé depressziósak, kevesebb szorongásról számolnak be és kevésbé érzik magukat magányosnak, mint azok a társaik, akik vagy az isteni büntetéstől rettegnek, vagy egyáltalán nem vallásosak, magyarázta Laura Upenieks amerikai kutató. Ennek az az oka, hogy az istenhívő sportolók önbecsülésüket nem mások elismerésére alapozzák és a versenyeken túl az élet mélyebb értelmét keresik.
Deutsch – hasonlóan vallásos keresztény és muszlim sporttársaihoz – szeretne példát mutatni vallásos fiatal lányoknak, hogy ne féljenek belevágni a sportolásba, akár a versenyszerű sportba se.
Azt is szeretné elérni, hogy a sportolók és a sporttal foglalkozó szervezetek körében elfogadottabbak legyenek a kulturális és a vallásos igények. A futóversenyeken a nagyobb takarást adó, a zsidó törvényeknek jobban megfelelő ruházat egyben hátráltatja is a versenyzőket, ám Deutsch úgy véli, hogy a példamutatás és mások inspirálása túlmutat e nehézségeken.