„A test egészsége és jólléte az istenszolgálat része” – Maimonidészre emlékezünk

Tévét hónap 20. (idén január 13.) a zsidó gondolkodás egyik legnagyobb alakja, a Rámbám, rab­bi Mose ben Májmon (Maimonidész) halálozási évfordulója.

Maimonidész 1135-ben született a spanyolországi Córdo­bában. Apja, Májmon, Dávid király egyenes ági leszárma­zottja volt. Korának széles műveltségű polihisztorai kö­zé tartozott: talmudtudós, a háláchá részletes ismerője, fi­lozófus és közösségi vezető volt, emellett híres orvos és számos mű szerzője.

13 éves volt, amikor a zsidóknak menekülniük kellett Córdobából: apjával és öccsével a marokkói Fezben telepedett le, később Izraelbe látogatott, végül Egyiptomban talált otthonra. Hogy a tóratanulásnak szentelhesse idejét, gyémántkereskedő öccse tartotta el őt és családját. Öccse halála után azonban kénytelen volt munkát vállalni. Ekkor kezdett orvoslással foglalkozni, amiben olyan tehetséges volt, hogy Szaladin, Egyiptom és Szíria szultánjának magánorvosa lett.

Számos műve maradt ránk. Az egyik ezek közül az arab nyelven írt Széfer háMicvot, vagyis a Parancsolatok könyve című kötet – melyben tételesen felsorolta mind a 613 tórai előírást –, aminek már életében megjelent több héber nyelvű kiadása is. Nagyon ismert, a zsidó filozófia alapművének tekinthető könyve a Moré nevuchim, a Tévelygők útmutatója is.

Mindezek azon­ban eltörpülnek a zsidó törvényeket rendszerbe foglaló Misné torá, A Tóra ismétlése mellett. A 14 kötetből álló alkotás a zsidó törvények logikusan felépített, szisztematikus rendszerét tartalmazza. Életünk minden területét felöleli ez a hatalmas, ugyanakkor mindenki számára jól érthető mű, legyen szó ünnepekről, imákról, étkezési törvényekről, a zsidó gondolkodás alapjairól vagy a zsidók mindennapi rutinjáról és életéről. Olvashatunk benne a legközelebb csak a messisási korban érvényes törvényekről, valamint mindenkor aktuális kérdésekről: egészséges étkezésről, sportról és mentális egészségről, és megtudhatjuk belőle, hogy bármit is teszünk, azt szentségtől átitatva kell megtennünk: „A test egészsége és jólléte az istenszolgálat része” – írta mind a mai napig egyedülálló művében.

Maimonidész 1204-ben hunyt el, és a Szentföldön, Tver­ja (Tibériás) városában he­lyezték örök nyugalomra. Sír­jára ezt a feliratot vésték: „Mó­zestől Mózesig nem volt olyan, mint Mózes”.

Az áldott emlékű Rebbe azt javasolta, hogy az ember a napi tanulmányai közé vegye fel a napi Rámbám-tanulást is. Ezt a javaslatot tízezrek követik évről évre, így a Rámbám művei még napjainkban is élő és közismert alkotásokká váltak.