Különleges és örömteli esemény az Egység című folyóirat történetében, hogy egy nyertes pályázatnak köszönhetően a kezdetektől, tehát 1990-től napjainkig felkerül a lap valamennyi száma a Hungaricana közgyűjteményi portálra. Ebből az alkalomból beszélgettünk a 30 éves múltra visszatekintő zsidó újság felelős kiadójával, Oberlander Báruch rabbival, valamint a lap főszerkesztőjével, Steiner Zsófiával és a tervező-szerkesztővel, Juhász Valival. A cikk az Egységben jelent meg.
Ne sirassuk a jövőt, hanem hozzuk létre!
– Régebben azt mondták, hogy a tegnapi újság már nem újság, abba legfeljebb a halat érdemes csomagolni. Ez ma már nem így van. A halnak, amit belecsomagolnánk, tényleg vége van, de az újságra ez nem igaz. A digitalizációval a lap újraéled, bármikor elő lehet venni, ez egy nagyon jó dolog – kezdi Oberlander Báruch rabbi, az Egység alapítója és sokáig főszerkesztője, ma felelős kiadója, és a vallásjogi cikkek szerzője. Báruch rabbi 1990 szeptemberében indította el az újságot, egy évvel azt követően, hogy Magyarországra érkezett. – Azt láttam, hogy vannak kiadványok Magyarországon a zsidóságról, de azok mind alapszinten maradnak, olvashattunk az ünnepekről, folklórról, bár micvákról és bát micvákról. Azt éreztem, nem szabad ezen az alapszinten megmaradni, ezért indítottam el az Egységet. A kiadvány nagy áttörést jelentett, mert egyik napról a másikra szó esett a zsidó vallásról. Korábban sokan legyintettek csak, mondván, hogy igazán vallásos zsidó már nincs, a holokausztban meghaltak az ortodoxok. De ez nem így van! Ne sirassuk a jövőt, hanem hozzuk létre! Ez volt az újság célja – idézi fel Oberlander Báruch a kezdeteket.
A névválasztás mögött mély filozófia húzódik. – Az Egység nem kizárólag egy közösségnek szól. Nemcsak a haszidoknak, az ortodoxoknak, a neológoknak vagy a szekuláris zsidóságnak szól, hanem mindenkinek. Próbáljuk bemutatni benne az autentikus zsidóságot. A régi lapnak volt egy alcíme. „Minden zsidó lapja”. Ma már nem kell kiírni, mert magától értetődő. Az Egységnek sikerült az egység – mondja a rabbi.
A nyomtatott sajtó és az internet kapcsolata
Hozzáteszi: ez az időszak még az internet előtti kor volt, amikor csak akkor volt elérhető információ a zsidóságról, ha az ember könyvet, kiadványt vásárolt. Az Egységnek éppen emiatt volt egy további célja is: kedvet csinálni a zsidó tartalmak olvasásához. A lap levélborítékban, postai úton került az olvasó elé. A kilencvenes évek elején húszezer zsidó családhoz postázták az Egységet, ami azt jelentette, hogy 50-60 ezer magyar zsidó olvasóhoz jutott el az újság. – A zsidó vallás nem múlt el, hanem aktuális. Az Egység címlapján volt egy szlogen, ami a kabbala alapművéből, a Zohárból volt való: „a Teremtő, a Tóra és a zsidóság egy egységet alkot”. Szó van újra Istenről, szó van újra a Tóráról – fogalmaz.
Ma már persze rengeteg információ elérhető ingyen az interneten. A zsido.com létrehozása anno emiatt is volt mérföldkő. – Talán az első nagy zsidó portál volt magyar nyelven. Feltöltöttünk rá rengeteg könyvet, cikket előadást, hanganyagot – meséli Oberlander Báruch, hozzátéve, az, hogy az Egység felkerülése a Hungaricana digitális közgyűjteménybe újabb mérföldkőnek számít, és a történelem könnyebb megismerését is segíti majd. Hiszen az 1990-től letölthető lapszámokból kirajzolódik, hogyan alakult a magyar zsidóság története a rendszerváltás után. – Büszke vagyok arra, hogy ez az újság ma még létezik. Nem csak névlegesen jelenik meg összedobott cikkekkel, angol nyelvről lefordított szövegekkel, hanem új anyagok készülnek, amit helyi emberek írnak aktuális témákról. Ez komoly eredmény. Azt remélem, a fejlődés folytatódni fog.
A kilencvenes évek közepétől Magyarországon is egyre inkább átalakította az olvasási szokásokat az internetes portálok megjelenése. Az Egység is szembesült azokkal a kihívásokkal, amelyek a nyomtatott sajtót egyre inkább nyomasztották: a papíralapú újságok példányszámai zuhanni kezdtek, és ez a csökkenés a mai napig nem állt meg. A húsz éve még gazdag kínálattal rendelkező magyar magazinpiac napjainkra összezsugorodott, a nyomtatott lapok szerkesztőségei mindenféle kreatív ötlettel próbálják fékezni a példányszámesést. Oberlander Báruch időben felismerte, hogy lépni kell: az internetes zsido.com-ot összekapcsolta az Egységgel. – Az ember olvasta a nyomtatott újságot, és a zsido.com-on megjelenő tartalmakat is. Az internet új közönséget jelentett, de hátránya is van, mert nem tudom, kik azok, akik olvasnak, nem tudom megszólítani őket.
A zsido.com-on az elejétől megjelent egy rovat, amelyben kérdéseket lehetett feltenni a rabbinak. A kérdések orientálták a lapkészítést, azok alapján sok cikk született. A kérdések jól mutatták, mi is érdekli az embereket. – Van egy másik nyomtatott kiadványunk, a Gut Sábesz hetilap. Mindkét lapba írok, és sokszor a szövegek terjedelme átlépi a kereteket, ilyenkor nyomtatásban csak a rövidített változat jelenik meg, a hosszabbat pedig az olvasók megtalálják az interneten. Így, amit elkezdenek az emberek a zsinagógában olvasni, azt a sábesz után folytathatják a zsido.com-on – magyarázza.
A legnagyobb ellenség a tudatlanság
Ahogy a Chábád és az EMIH egyre nagyobb szervezetté vált, úgy fejlődött az Egység is. Míg korábban évente háromszor-négyszer megjelenő folyóirat volt, néhány éve havilappá alakult. Azelőtt Oberlander Báruch volt egyszerre a lap szerkesztője, írója. Ő volt az, aki megrendelte, átnézte és részben tördelte is a cikkeket. Ma már ezeket a feladatokat egy állandó és külsős munkatársakkal dolgozó szerkesztőség látja el. A rabbi a korábbi, sok nehézséget jelentő időszakról azt mondja: érdemes volt átesni rajta, mert értékes befektetésnek bizonyult.
Melyik az a cikk, amelyre a lap történetén végigtekintve a legszívesebben emlékszik vissza? – kérdezzük az alapítótól.
– Van több dolog is, nehéz kiemelni. De itt van a 11. szám. 1992 decemberében jelent meg, ezt a lapot szenteltük a rituális fürdő, a mikve témájának, ami a zsidó család, a zsidó házasság alapja. Ez is olyan téma volt, amelyről akkoriban nemigen lehetett olvasni. Volt egy ötletem. A mikvéről szóló 12 oldalas újság utolsó oldalán megjelentettem egy felhívást arról, hogy a mikve milyen fontos, és megkértem az összes magyarországi rabbit, függetlenül attól, hogy ortodox, haszid vagy neológ, hogy írják alá. És kivétel nélkül mind a tizenegy rabbi aláírta. Az aláírók többsége sajnos már nem él. „A fentiek tudatában adjuk áldásunkat az Egység kezdeményezésére és hívjuk fel a hívők figyelmét a téma fontosságára és alapos tanulmányozásának szükségességére.” Ez egy különleges pillanat volt az újságban. Ebben a témában nagyon különleges volt számomra az is, hogy a budapesti mikvék történetét egy 17 részes sorozatban írtam meg itt az Egységben.
– A zsidóság legnagyobb ellensége nem az antiszemitizmus, hanem a tudatlanság. Ez rombolja a zsidóságot belül – hangsúlyozza.
Oberlander Báruch folyamatosan szem előtt tartja, hogy az Egység cikkei reagáljanak az aktuális ügyekre és a közvéleményt foglalkoztató kérdésekre is válaszokat találhassanak az olvasók az újságban. 2017-ben nagy felháborodást váltott ki a győri katolikus megyés püspök kijelentése, miszerint bűn a mesterséges megtermékenyítés (lombikprogram). Akkor Báruch rabbi úgy gondolta, érdemes feldolgozni a témát zsidó jogi és etikai szempontból. Az is a célja volt, hogy bemutassa, a zsidó jog hogyan alapul a Bibliára. Végül egy háromrészes cikksorozat született erről a nem könnyű és megosztó témáról. – Szerettem volna azt, hogy lássák az emberek, a zsidóságnak is van véleménye róla. A zsidóságban nincs pápa, aki eldönti, mi helyes, mi nem, nálunk vitákon keresztül dőlnek el a kérdések – fűzi hozzá.
A zsidóság kaleidoszkópját mutatjuk
Steiner Zsófia 12 éve dolgozik az Egységnél, 10 éve lett az újság főszerkesztője. Hat éve jelentős részben az ő elképzelései szerint született meg az újság mai formája. – Szeretnék olyan újságot az olvasók kezébe adni, amit mindenki érdeklődéssel forgathat – meséli, hozzátéve, hogy ez a cél a tartalomra is hatással van, ugyanis az Egységet úgy szerkeszti, hogy abban a család minden tagja találjon valami olvasnivalót magának. A vallási jogi magyarázatokon, dilemmákon kívül legyen benne történelem, mese, gasztronómiai és kulturális tartalom, hogy tényleg mindenkihez szóljon az újság.
Amikor tíz éve átvette a lapot, azt érezte, hogy a dizájn felett eljárt az idő. – Fontosnak tartom, hogy amikor az ember elkezdi olvasni a lapot, akkor valami szépet, igényeset vegyen a kezébe. Azt szerettem volna, hogy az az érték, amit az Egység tudásban, információátadásban képvisel, ne vesszen el azért, mert nem néz ki elég modernnek a lap – magyarázza a főszerkesztő. Szerinte a sokszínű tartalom nemcsak azt mutatja meg, milyen érdekes, izgalmas az a világ, amiben élünk, hanem azt is, hogy a zsidóság sokszínű, mint egy kaleidoszkóp.
Kilépés a buborékból
Steiner Zsófia szeretné bemutatni, hogy milyen a vallás a mindennapokban. Sokaknak elképzelésük sincs arról például, mit jelent gyakorlatban a sábesz. – Volt egy cikkünk arról, hogy ki lehet-e sábeszkor rakni a Rubik-kockát. Ez egy vallásos családban előbb-utóbb szinte biztosan felmerül Az interneten még nem volt elérhető az írás, csak a nyomtatott lapban volt olvasható, amikor egy reggel arra keltem, hogy az egyik legnagyobb portál a címlapján, a „Ma is tanultam valamit” rovatba írt egy cikket erről az írásunkról. Az újságíró végig tudta vezetni az eredeti szövegben kifejtett nagyon bonyolult gondolatmenetet. Azt éreztem: igen, ezért dolgozunk.
Egy másik cikkünk úgy született, hogy Oberlander rabbit megkereste az újpesti önkormányzat, mert volt egy fiú a praxisukban, aki azzal akart a kamaszkorban adandó kötelező oltás alól kibújni, hogy azt mondta az orvosának, ő zsidó, és az oltóanyag nem kóser (spoiler: nem kell kósernek lennie az oltóanyagnak). Oberlander rabbival közös szívügyünk a kötelező oltások támogatása, így írtunk erről egy nagy cikket, amit a tisztiorvosi szolgálat oltástámogató honlapja is leközölt, azóta is ott olvasható. Így lép ki az Egység a mi kis világunkból, így jut el a buborékunknál szélesebb rétegekhez – állapítja meg Steiner Zsófia.
A legkülönlegesebb lapszám, ami Steiner Zsófia számára örökre a legfontosabb marad, 2017 februárjában jelent meg. Ez egy női tematikájú lapszám volt, sok írással és interjúval csodálatos rebecenekről és nőkről. – Ekkor vártam a negyedik gyerekemet, a második lányomat, aki egy igazi szerkesztőségi gyerek. Mikor beindult a szülés, a lap még nem volt teljesen kész, bár már be volt tördelve. Éjjel fél 12-kor megszületett a lányom, és ahogy a frissen született gyerekeknél az lenni szokott, a kimerültségtől egész másnap aludt. Nem volt türelmem olvasgatni, rejtvényt fejteni, ezért kértem Juhász Vali kolléganőmet, hogy küldje el az újságot, és ott fejeztem be a munkát. Ez a szám a második lányomhoz kötődik, életének első napján már együtt dolgozhattunk.
A nyomtatott sajtó csak átalakul
Steiner Zsófia hisz a nyomtatott újságokban, bár ez a műfaj szerinte is korlátok közé szorult a 21. században. – Más élmény nyomtatott lapot kézbe venni. Szerintem átalakulóban vannak az olvasói szokások, de nem fog megszűnni a print újság. Fontos, hogy az Egységnek olyan digitális verziója legyen, ami jól használható és tematikusan is kereshető. Azzal, hogy a lap felkerül a Hungaricana digitális közgyűjteménybe, több millió oldalnyi anyag válik élővé, emiatt olyanok is belefuthatnak, akik életükben nem hallottak az Egységről – fűzi hozzá.
Főszerkesztőként szívügye, hogy a zsidó közösség egészéhez szóljon. Nem csak azoknak készíti a lapot, akik vallásosak, hanem minden zsidónak, mert minden zsidó önmagában érték és a közösség tagja: – Arra tettem fel a karrieremet, hogy az emberek tudják meg: a zsidóság nem egy poros, pókhálós könyv, hanem egy olyan élő vallás, amelyben vannak gyerekek, akik felteszik a kérdést sábeszkor, hogy „Anya, ki lehet rakni ilyenkor a Rubik-kockát?”
A dizájn
Juhász Vali szinte a kezdetek kezdetétől tördeli az Egységet, a lap indulása után évekig szorosan együtt dolgozott Oberlander Báruchhal, akivel közösen alakították ki a lap megjelenését. Hosszú évekig egészen kis költségvetésből készült a kiadvány, mindössze kétszín-nyomás volt, ami behatárolta a kreatív lehetőségeket is. A kétféle színnel való „játékkal” a fekete-fehér képek hiányosságait próbálták ellensúlyozni. Az „ősidőkben” még flopin érkeztek a cikkek, nyomdába is még filmen került.
Hat évvel ezelőtt, azt követően, hogy egyre bővült az EMIH, felmerült az az igény, hogy magazinosabb legyen a lap. – A 84-es lapszámtól készítjük színesben az újságot – mondja Juhász Vali. Ezzel egyidőben havilap lettünk, feszítettebb lett a tempó, mint korábban, amikor évi 3-4 lapszámot készítettünk. Ez azonban jót tesz a folytonosságnak, jobban tudunk visszacsatolni a témákkal, a layouttal, hiszen időben is közelebb vannak egymáshoz a megjelenések – meséli.
Számára is az a lapszám a legemlékezetesebb, amelynek készítési munkái összefolytak a főszerkesztő második kislányának születésével. – Zsófi már bent volt a kórházban, én pedig elküldtem neki a betördelt lapszám PDF-jét. Aztán hívott, hogy megnézte, és el is engedi a nyomdába a lapot, közben a gyermek is megszületett – idézi fel.
Juhász Vali az internetfüggés világában is hisz a printben, és emlékeztet a Rebbe szavára, aki azt mondta, mindig kell lennie nyomtatott példánynak, mert a szó elszáll.
Megjelent: Egység Magazin 32. évfolyam 154. szám – 2022. május 10.