Amikor belépünk egy gyárba, ami látszólag mindenféle emberi beavatkozás nélkül működik, idővel észrevesszük azt a központi vezérlőegységet, amelyik valamennyi gépet irányítja és szinkronban tartja őket. Sőt, éppen az „emberi tényező” hiánya tanúsítja e központi vezérlet magasabb rendű természetét.
Ha ez igaz egy gyárra és számtalan alegységére, mennyivel inkább igaz a véges matériájú világra. Ha elgondolkodunk a lélekkel nem rendelkező dolgok – így például a kövek, egy fadarab vagy egy-egy növénytársulás – létének bármelyik mozzanatán, hamar belátjuk, hogy ezek mindegyikét roppant bonyolult törvényszerűségek szabályozzák.
Minden egyes tárgy több milliónyi atomból épül fel. Minden atom pedig számtalan apró részecskéből. S bár ez a komplexitás látszólag hatalmas káoszt szül, az atomalatti világ valójában igen magas szinten szervezett és strukturált univerzum, melynek alkotóelemei harmóniában vannak egymással. S ha elgondolkodunk a világmindenség mikro- és makrokozmosza között fennálló szimmetrián, szembeötlő az ember és az általa lakott világ közötti párhuzamok nagy száma, s rájövünk: egy központi hatalom felel a világmindenség bonyolult rendjéért.
Megjelent: Gut Sábesz 1. évfolyam 50. szám – 2014. augusztus 5.