The White House, Washington, 1994. június 12.
A lubavicsi mozgalomnak és a világ zsidóságának
Hillaryvel együtt szomorúan értesültünk arról, hogy rabbi Menachem Mendel Schneersohn ma reggelre elhunyt. Legmélyebben együtt érzünk a lubavicsi mozgalom tagjaival és mindazokkal, akik világszerte gyászolják ennek a nagy vezetőnek távozását. A köztünk töltött kilencvenkét év alatt a rebbe számos jótéteményben részesített bennünket, és örökre emlékezetünkben őrizzük szellemének erejét.
Hosszú és gazdag élete során rabbi Schneersohn a jótékonyság, a másokkal való közösségvállalás és a nevelés eszményére tanított. Mindenkinél többet tett az utóbbi fél évszázadban ifjúságunk etikai és erkölcsi nevelése érdekében, és mindenkinél többet tett azért, hogy a holokauszt pusztítása után életre keltse a lubavicsi mozgalmat.
A legfontosabb, hogy e monumentális egyéniség elvesztése fölötti gyászunkban megerősítsük az ő magasztos elvei iránti elkötelezettségünket. Hagyományaink és szokásaink követésével, szívből jövő hitünkkel lehetővé kell tennünk, hogy fiataljaink felkészülten nézhessenek szembe a 21. század kihívásával. Ezt kívánja tőlünk rabbi Schneersohn emlékezete.
Gondolatban és imáinkban Önökkel vagyunk.
Bill Clinton
Lau főrabbi Rabin miniszterelnök megbízásából Izrael Állam képviseletében utazott a temetésre
…A lubavicsi rebbe két évvel kinevezésem előtt megjövendölte, hogy Izrael főrabbijává fognak kijelölni. Ez megerősíti hitemet a Messiás küszöbönálló eljöveteléről szóló víziójában.
A mai nap a mély gyász napja a zsidóság számára. Évszázadunkban egyetlen zsidó vezető sem hagyott oly ragyogó nyomokat a zsidő nép történelemkönyvének lapjain, mint ő, arra törekedvén, hogy a legnehezebb körülmények között, a világ legtávolabbi sarkaiban is útját állja az asszimiláció előretörésének, és megőrizze hagyományainkat.
A volt Szovjetunió, Észak-Afrika, az Egyesült Államok és számos más ország zsidóságának nagy része ennek az egyszerű népi származéknak, a lubavicsi rebbének köszönheti, hogy megmaradt zsidónak. Gyermektelenül távozott el, mégis százezernyi árvát hagyott hátra…
…Számomra lement a nap. A rebbe nélkül nem az lennék, aki ma vagyok…
Benjámin Netánjáhu részt vett a temetésen
…Amikor Izrael ENSZ-nagykövete voltam, mindig a rebbéhez fordultam, hogy erőt merítsek munkámhoz. Kihez fordulhat ezután Gád Jákobi barátom, Izrael jelenlegi ENSZ-nagykövete, aki most itt áll mellettem?…
…A rebbe, akinek „értekezésein” szerettem részt venni, többször is felhívta a figyelmemet arra, hogy ne írjak borúlátóan. Azt mondta: „Gondolkodj pozitívan, akkor a könyveid is reményt adnak majd.”
A rebbe egyik „régi chászidja”, Herman Wouk, könyveiben teljesíteni tudta ezt a kívánalmat. Én erre sohasem voltam képes. Ma már tudom, hogy a rebbe ezt hagyta rám örökül…
…Jom Kippurt a rebbe zsinagógájában töltöttem, és ez az egész következő évre inspirációt adott nekem. Az ő közelében úgy éreztem, Istenhez is közelebb vagyok…
Dr. Jonathan Sack, Nayy-Britannia főrabbija
…Különös módon a rebbét, minden elképzeléssel szemben, nem nagyon érdekelte hívei számának szaporítása, viszont teljes odaadással törekedett a vezető erők gyarapítására.
Nemigen találni példát a történelemben arra, hogy bárki is ilyen óriási erőfeszítéseket tett volna a zsidóság lángjának ébren tartására egy vallástalan világban.
Olyan ember volt, aki megváltoztatta a zsidó élet vallási térképét, és a zsidóságot a külvilág felé fordította…
A rebbe a bölcsesség világítótornya volt. Ötleteivel és kezdeményezéseivel gazdagabbá tette Amerika kultúráját: az állami iskolákban bevezetett „egyperces néma elmélkedéssel” éppúgy, mint a kábítószeresek lelki rehabilitációs központjainak kezdeményezésével.
Nem véletlen, hogy a szenátus és a kongresszus közös határozata alapján az ő születésnapja lett A nevelés napja az Egyesült Államokban…
A miniszterelnök egy kormányülés közben értesült a szomorú hírről. Az ülést megszakította, és a kormány nevében a következő nyilatkozatot tette:
A rebbe eltávozta súlyos veszteség az egész zsidó nép számára. Nagy Tóra-tudós, kiváló vezető, az összes zsidó javára munkálkodó legnagyobb aktivisták egyike tért meg őseihez.
Kimagasló érdemeket szerzett az egykori vasfüggöny mögötti diaszpórának és a mohamedán országokban élő zsidóságnak nyújtott nagy segítségével.
A rebbe mindent megtett, hogy a nemzetek különböző néprétegeinek szívét közelebb hozza a zsidósághoz, és sikerült is meggyőznie a legkülönbözőbb felfogású embereket.
…Ki fogja most meghallani a csernobili gyermekek panaszát?* Ki fog emlékeztetni bennünket, hogy vannak fogságban élő emberek, akiknek szükségük van a segítségünkre és bátorításunkra? Ki gondol majd a magányos betegekre, akiket egy mosollyal is boldoggá tehetünk?…
*A rebbe kezdeményezésére a lubavicsi chászidok az utóbbi években több mint ezer zsidó „csernobili gyereket” vittek az izraeli Kfár Chábádba, ahol orvosi kezelésben részesítik az atomerőmű-szerencsétlenség következtében megbetegedett kicsiket.
Megjelent: Egység Magazin 4. évfolyam 18. szám – 2014. július 29.