A Perzsa-öbölben fekvő Bahreini Királyság területe számos természetes és mesterséges szigetből áll. Fővárosa, egyben legnagyobb városa Manama. Ma a 700 ezer lakosú szigetországban él a világ egyik legkisebb létszámú, mindössze hat családból álló zsidó közössége, melynek története a talmudi időkre nyúlik vissza. A XII. századi zsidó utazó, Tudelai Benjámin több ezer fős zsidó közösségről számolt be, melynek tagjai igazgyöngy-kereskedéssel foglalkoztak.
A bahreini zsidó közösség
A modern korban elsősorban Irakból és Iránból érkező, nagyrészt kereskedelemmel foglalkozó zsidók telepedtek le a térségben, akik Izrael megalapításáig békében éltek. Az 1930-40-es években olyan sok zsidó kereskedő élt Manamában, hogy a város egyik utcáját a zsidók utcájának nevezték a köznyelvben, és az üzletek szombaton mind zárva tartottak. Az egész arab világon végigsöprő pogromhullám hatására a zsidó állam 1948-as megalapítása környékén többségük távozott az országból, és csak néhány százan maradtak.
A hatnapos háborút (1967) követően azután ismét sokan vándoroltak ki, és az ország zsidó lakossága száz főre apadt. Jelenleg körülbelül harminc zsidó lakik Bahreinben, régi családok tagjai, akik közül a férfiak hagyományosan kereskedelemmel, elsősorban textilkereskedelemmel, a nők pedig oktatással, illetve egészségügyi ellátással foglalkoznak. Saját bevallásuk szerint békében élnek elfogadó szomszédok között.
A zsidók muszlim szomszédaikkal egyenlő jogokat élveznek, és a közösség tagjai közül többen magas pozíciót töltöttek, illetve töltenek be az államigazgatásban. A közösség ma már egyre idősebb, a fiatalok pedig főleg külföldre mennek tanulni, és gyakran nem térnek vissza, hanem New Yorkban vagy Londonban telepednek le és alapítanak családot. A minjen ritkán jön össze, főleg a nagyobb ünnepeken és elsősorban a tagok otthonában, de az ország egyetlen, a fővárosban található zsinagógáját a közelmúltban szépen felújították. Amikor Jared Kushner, a leköszönő amerikai elnök veje tudomására jutott, hogy a manamai zsinagógában nincs tóratekercs, a király dicsőségére Tórát íratott és adományozott Bahreinnek. A közösség egy kis zsidó temetővel is rendelkezik, legutóbb 2001-ben került ott sor temetésre.
Lehetőség a gyarapodásra
A 2020 végén amerikai közvetítéssel megkötött izraeli-bahreini békemegállapodás, és ezzel együtt a kapcsolatok normalizálása esélyt ad arra, hogy egyre több látogatójuk legyen, és így bővüljön a közösség. A megállapodás értelmében kölcsönösen nyitnak nagykövetséget a két országban, megindul a gazdasági-kereskedelmi együttműködés és közvetlen járatok indulnak a két ország között.
2020-ban, a Kristályéjszaka évfordulóján különleges megemlékezésre került sor Bahreinben. Napjainkra világszerte elterjedt az a szokás, hogy a Kristályéjszaka pusztítására emlékezve kivilágítják a zsinagógákat az évforduló éjszakáján. A manamai zsinagógában, egy New York-i zsinagógával együttműködésben, most először emlékeztek meg hivatalosan az 1938-as pusztításról. „Ez nemcsak szimbolikus esemény, hanem valódi lehetőséget is nyújt a bahreini zsidóknak arra, hogy a világ többi részén élő hittestvéreik társaságában emlékezhessenek. A Kristályéjszakán zsidó közösségek semmisültek meg, ma viszont ennek éppen az ellenkezője történik: a bahreini zsinagóga és zsidó közösség újjáéledésének lehetünk tanúi” – jelentette ki Marc Schneier rabbi, a New Yorkban működő Hampton zsinagóga vezetője.
Bahrein és Izrael viszonya
A közelmúltban az is többször előfordult, hogy Bahrein elismerte Izrael jogát az önvédelemre és a színfalak mögött már hosszú évek óta együttműködik a két ország, elsősorban a közös problémát jelentő iráni fenyegetettség miatt. A háttérben húzódó kapcsolatokra jó példa, hogy 2010-ben egy meg nem nevezett bahreini hercegnőn hajtottak végre életmentő beavatkozást Binjámin Netánjáhu izraeli miniszterelnök jóváhagyásával egy izraeli kórházban. A bahreini vezetés és a helyi zsidó közösség közötti viszonyra jó példa, hogy néhány évvel ezelőtt, 2015-ben a monarchia uralkodója hanukai ünnepségre hívta a helyi zsidóságot. A rendezvényen Hamad bin Isza Al Khalifa király egy csoport üzletembert és más helyieket is vendégül látott a zsidó ünnep alkalmából. A résztvevőkről készült videó hamar elterjedt az interneten, a felvételeken arab férfiak és kipát viselő zsidó vendégek együtt járnak örömtáncot tradicionális zsidó zenére. Ez a hagyomány azóta is fennmaradt, és az uralkodó, muszlim vendégei és a zsidó közösség tagjai minden évben együtt ülik meg a fény ünnepét.
Naftali Deutsch írása
Megjelent: Egység Magazin 31. évfolyam 138. szám – 2021. január 3.