A zsidó kalendárium többféle újévet is ismer, a haszidoké pedig még eggyel többet! Kiszlév hó 19-én, jud tesz kiszlévkor (idén december 20.) a haszidizmus újévét ünneplik, mégpedig arra emlékezve, hogy a Chábád irányzat megalapítója, a ljadi-i Sneur Zálmán rabbi ezen a napon szabadult a cári börtönből. De hogyan került oda?

Sneur Zálmán rabbit nevezik még Álter Rebbének vagy Ádmor Házákénnek (az öreg rabbinak), a Báál háTánjának (A Tánjá szerzője) és betűszóval a Rásáznak. A litvániai (ma Belorusszia) Lioznóban született 1745-ben, elul hó 18-án, a Báál Sém Tov születésnapján. A prágai Lőw rabbi ükunokája és a mezricsi mágid legfiatalabb tanítványa volt. Már gyerekként hatalmas tudással rendelkezett, 13 éves korától fogva tudósként tartották számon a bár micva ünnepségén mondott, összetett beszéde nyomán. 15 évesen vette el egy gazdag vityebszki zsidó, Jehuda Léjb Szegál lányát, Sternát. Tehetős apósa támogatásával tanult Tórát éveken át, és az ő révén épített ki hasznos kapcsolatot a helyi nemességgel.

A zsidó tudományokon kívül filozófiát és természettudományt is tanult. Műveibe és filozófiájába a cfáti kabalista, Jicchák Luria rabbi rendszerét is beépítette. Adományokat gyűjtött a szentföldi zsidók megsegítésére és a helyi zsidókat is támogatta, hogy földhöz jussanak.

Az Álter Rebbe nagyszerű szervező és vezető is volt. Tanításai közelebb hozták a híveket az Örökkévalóhoz, és lehetővé tették a micvák pontosabb és örömtelibb megtartását. Kerülte a vitát, ragaszkodott a nyugodt, elmélyült imádkozáshoz, és erre kérte követőit is. Bevezette a fűtött mikvéket (rituális fürdő) és azt, hogy a vágáshoz élesebb, pontosabb, magasabb fokú kóserságot eredményező acélkést használjanak vas helyett.

1798-ban néhány haszidjá­val együtt cárellenes árulás gyanújával jelentették fel, többek között azért, mert támogatta az akkor az Ottomán Birodalom fennhatósága alá tartozó szentföldi zsidókat. A Tóra örömünnepét követő napon Sneur Zálmán rabbit letartóztatták. Kihallgatóit meggyőzte arról, hogy mozgalma tisztán vallási indíttatású. Liozno uraságai, akiknek korábban szolgálatot tett, békeszerető tudósként tekintettek rá, és ők biztosították a cár küldötteit, hogy a vádak hamisak. 53 nappal letartóztatása után szabadult; ez a nap a haszidizmus újéve. Szabadulásakor arra kérte követőit, hogy barátságos közeledéssel és testvéri szeretettel teremtsenek békét és harmóniát a haszidok és ellenzőik közt.

Mivel ebben az évben jud-tesz kiszlév sábeszre esik, Budapesten, a szokásos központi fárbrengen helyett, a zsinagógák közösségei külön-külön emlékeznek meg a jeles napról.

Megszakítás