A HÁFTÁRÁ RÖVIDEN: A nagy kárpótlás

    A hatodik vigasztaló Háftárá betetőzi a jó híreket (Jesájá 60:1–22.). Győz a világosság. Jönnek a fiak, s a lányotokat hozzák karjukban távoli országokból, a nemzetek tengernyi kincset hoznak. Tevék sokasága jön Midján felől, aranyat és tömjént hoznak Sába felől, juhnyájak érkeznek és mindenki zengi az Örökkévaló dicső tetteit. Társzisból dús hajók haladnak feléd, a várkapuk éjjel-nappal nyitva lesznek, hogy győzzék a nagy forgalmat, a világ büszkesége lesz a Szent Város. Nem lesz több erőszak, réz helyett aranyat, vas helyett ezüstöt, fa helyett rezet ad a Gondviselés. Nem kell sem nap, sem hold, mert az ő dicsősége világít éjjel és nappal. A nép mind igazakból fog állni, nem lesz szétszórattatás, számkivetés, a kicsikből ezerszeresen dús, a csekélyekből hatalmas nemzet lesz. Mindez mikor? A maga idejében. Az Örökkévaló ígéri, siettetni fogja ezen idő elérkezését. Nekünk más dolgunk nincs, minthogy mindez kiérdemeljük. A perspektívákat Jesájá próféta vázolta. Érdemes tenni érte, és remélni, hogy rabbi Akiba és mártírtársai a többi mártírral együtt is ott lesznek, mert a kincsek értéke a világosság fénye csak úgy lehet teljes, ha ők is élvezik.