Az izraeli Alijaügyi és Integrációs Minisztérium adatai szerint a háború kezdetétől fogva 2024 május végéig 1169 bevándorló érkezett Amerikából és 587 Franciaországból, ami éppen csak elmarad a tavalyi év hasonló szakaszának adataitól. A katonai szolgálatra érkezők száma határozott emelkedést mutat. Az új izraeliek többnyire ideológiai okoktól vezéreltetve (és ki nem mondottan az egyre növekvő antiszemitizmus elől menekülve) érkeznek a zsidó államba, és Izrael iránti támogatásukat kifejezve gyorsítják fel az akár már évek óta tervezett aliját, írja a JPost egy júniusi cikkében.

Az észak- amerikai bevándorlókat segítő Nefesh B’Nefesh szervezet szerint három nagy csoportból kerülnek ki a bevándorlók:

  • harminc évnél fiatalabb egyedülállók, akik katonai szolgálatra vagy tanulni érkeznek Izraelbe
  • hatvan évnél idősebb, nyugdíjas korú felnőttek
  • családok.

A 24 éves Hadar Amar Kaliforniában nőtt fel. Testvérei már évekkel korábban alijáztak, ő azonban csak tavaly október végérre tervezte a bevándorlást.

„Október hetedikén még Amerikában voltam a családommal és a barátommal, aki éppen nálunk volt akkor. Amikor kitört a háború, meginogtam. Bár fizikailag Amerikában voltam, a szívem Izraelben.”

A fiatal nő barátja és testvére egyaránt a hadseregben szolgál:

„Tartalékosok voltak, és úgy döntöttem, velük kell lennem. Nagyon nehéz volt tartani velük a kapcsolatot az időeltolódás miatt. A távollét egyszerűen kínzássá vált… A szüleim megértették, hogy Izraelben szeretnék lenni, bár mindenki nagyon aggódott. Igyekeztek támogatni, de tudom, hogy nehéz volt nekik”

– mondta a lány, aki végül novemberben költözött Izraelbe és vette fel az állampolgárságot.

Beszámoló a pokol legmélyebb bugyrából szimchát Tóra napján

Beszámoló szimchát Tóra ünnepnapján a Nirim kibucban lezajlott vérengzésről.

Az ötvenéves Jacob Licht ez év februárjában alijázott feleségével és egyik lányával. Egy másik lányuk az izraeli légierőnél szolgált már korábban is. A család úgy érzi, hogy értelmi fogyatékos lányuk sokkal jobb ellátásban részesülhet Izraelben, mint Amerikában:

„Ezért kezdtük meg a bevándorlási folyamatot. Nyáron akartunk költözni, de október hetedike felgyorsította számunkra az eseményeket. Felerősödött a vágyunk, hogy Izraelben legyünk, mert megtámadták a népünket és az országunkat.”

Licht számára nagyon fontos a zsidó haza, ahol feltételek nélkül élhet. 25 éves szakmai tapasztalatával és kiterjedt kapcsolataival a biotechnológia és gyógyszergyártás terén szeretné előrefelé lendíteni az országot. A férfi unokahúga a Columbia Egyetemen első kézből tapasztalta az antiszemitizmust. „Ezzel kapcsolatban a lányom azt mondta nekem” – emlékezett vissza a férfi „hogy ’Nem furcsa, hogy ez háborúban álló ország éttermében ülünk és mégis az Amerikában élő unokatestvérem retteg?’”

A megtizedelt izraeli kibucról kapta nevét egy izraeli újszülött

A kislány, aki rakéták és riadókészültség alatt született.

Franciaországból is nagy számban érkeznek az új bevándorlók a zsidó államba. Leon Cohen, az izraeli munkaerőpiacra való beilleszkedést segítő, Gvahim nevű szervezet francia új bevándorlókkal foglalkozó részlegének vezetője elmondta, hogy a franciaországi zsidókat elsősorban a cionizmus vezérli az alijázáskor:

„Október hetedike aktiválta azt az érzést a szívükben, hogy az ő helyük Izraelben van és ide kell jönniük”

– magyarázta.

„Úgy érzik, mintha ők maguk lettek volna ott Beeriben, mintha ellenük irányultak volna a támadások. Sokan a saját családjuk elleni támadásként élték meg, és emiatt úgy érzik, hogy Izraelben a helyük.”

Természetesen vannak olyanok is, akik saját életük változása vagy jobb élet reményében döntenek a költözés mellett.

A 27 éves Maxime Horwitz 2023 novemberében költözött Metzből Izraelbe, miután szülei kérésére egy hónappal elhalasztotta a már korábbra tervezett aliját.

„Úgy érzem, hogy a zsidó nép számára csupán egyetlen hely létezik a világban, és ez Izrael”

– jelentette ki.

„Izraelben lenni biztonságos és örömteli érzés. Tartozom valahova. A szeretteimmel vagyok és megteremthetem azt az életet, amelyre mindig is vágytam.

Nem könnyű, különösen mert a hozzám legközelebb álló a hadseregben szolgálnak, de ez az élmény segített megértenem, mit is jelent zsidónak lennem napjaink társadalmában” – foglalta össze a cikkünk elején idézett Amar.

 

Megszakítás