Azt hiszem, hogy még sokáig nagy szemekkel fogok csodálkozni, amikor a barátaim alkalmasint a sabbath előtti rituális kézmosásokról mesélnek nekem, hogy hányszor kell egyik és másik kezet és hogyan megmosni, vagy amikor azt ecsetelik, hogy hogyan is kell szakszerűen megmerülni egy mikvében (mikve= zsidó rituális fürdő). Aztán most derült ki például számomra az is, hogy héberül jobbról-balra kell olvasni és hogy ezeket a könyveket hátulról kell elkezdeni lapozni. Esküszöm, nagyon szívesen hallgatom ezeket a sztorikat és most, egy különleges projektnek köszönhetően más laikusok is kicsit többet tudhatnak meg a zsidó hétköznapokról, ünnepekről és szokásokról.

Mariann barátnőmet is szívügyek hozták öt éve a  Tokaji Borvidékre, mi más. A párja, Dénes családja hagyományosan földdel és szőlővel foglalkozik Mádon,ő maga pedig az informatika területén eltöltött évek után szeretett volna visszatérni erre a csodás adottságú településre, amely az utóbbi években ugrásszerű fejlődésnek indult a különböző befektetőknek, befektetői köröknek köszönhetően. Itt, a  borvidék déli részén vannak területei Szepsy Istvánnak és itt épült fel az utóbbi években a Gusteau Élményműhely, az Első Mádi Borház, az Aszúház és a Botrytis Hotel és itt található másik barátnőm munkahelye, a Barta Pince, a csodálatos Rákóczi-Aspremont kúriában. Itt van a Holdvölgy csodálatos pincerendszere,a  Royal-Tokaji borászat – csoda hát, ha a helyiek szerint Mád a világ közepe?

Tovább a teljes cikkre