Az apró kubai zsidó közösség számára hatalmas változást hozott egy lubavicsi küldött-család, Menachem Cadaner rabbi, felesége Chaya és fiuk Yosef, illetve egy jesivabócher, Eliyahu Ezagui érkezése. A kommunista szigetországban általában nincs túl sok lehetőség a zsidó identitás megélésre, idén nyáron azonban gyerektábor és oktatási programok színesítették a kínálatot és újraindult a kóser vágás is – írja az Anash.

Az ötletgazda Shimon Aisenbach rabbi volt, aki az Egyesült Államokban vezeti a Kubai Zsidóság Lubavicsi Barátai (CFCJ) szervezetet, melynek célja, hogy életet leheljen az éppen csak vegetáló kubai zsidó közösségbe. Kubában manapság csak néhány száz zsidó él, de a kommunista forradalom előtt még egészen más volt a helyzet. 15 000 zsidó élt a szigeten, ám a legtöbben kivándoroltak Fidel Castro 1959-es hatalomra kerülése után. Castro egyébként évtizedeken át a palesztin terrorizmus és az Izrael-ellenes harc lelkes támogatója volt.

A zsidók többsége a XX. század elején és az első világháború idején érkezett Kubába, elsősorban az Ottomán Birodalom különböző országaiból, a náci hatalomátvételt követően pedig európai zsidók érkeztek nagy számban a szigetországba. Akik a forradalmat követően Kubában maradtak, nagyrészt asszimilálódtak, elhagyták az ősi hagyományokat és beolvadtak a társadalomba. Napjainkban a legnagyobb kubai gyökerű zsidó közösségek mind Miamiban találhatóak.

Ezzel együtt a Chábád filozófia egyik alapvetése, hogy egyetlen zsidóról sem szabad lemondani, így Cadaner rabbiék lelkesen láttak munkához. Amellett, hogy személyes kapcsolatot alakítottak ki a közösség tagjaival, oktatási programot indítottak el, Gán Jiszráel néven gyermektábort szerveztek Havannában és irányították a CFCJ által finanszírozott mikve építését is. Az utóbbi évtizedben nyaranta megrendezett tábor a legtöbb helyi zsidó gyermek számára az egyetlen kapcsolódási pont őseik hagyományához egész évben.

„A CFCJ nyaranta tud a legtöbbet hozzátenni a kubai zsidó közösség humanitárius és oktatási szükségleteihez. Az emberek ilyenkor intenzíven élhetik meg zsidó identitásukat és ez az élmény sokaknál az egész évükre nagy hatással van, hála a lubavicsi küldöttekkel kialakított baráti viszonyuknak és a tőlük szerzett ismerteknek”

– mondta Aisenbach rabbi.

A havannai gyermektáborban a tanulás mellett sok időt fordítottak a játékra és a kirándulásokra is. Az igen nehéz gazdasági helyzetben lévő és súlyos ellátási problémákkal küzdő kubaiak számára különleges élmény volt a gazdag szabadidős program és a változatos és tápláló kóser étkezés is. Voltak táborozók, akik másként nem is jutottak volna meleg ételhez. A tábor vezetése a gyerekek napi szállításáról is gondoskodott.

A kóser ellátáshoz nagyban hozzájárult a kóser metszői képesítéssel rendelkező jesivabócher, Eliyahu Ezagui, aki rendszeres látogatásokat tervez az országban. A kubai hiánygazdaságra jellemző, hogy Ezaguinak még a kóserozáshoz elengedhetetlen durva szemű sót is az Egyesült Államokból kellett magával vinnie, mert Kubában azt szinte lehetetlen beszerezni. Kóser húshoz évtizedek óta nem lehetett hozzájutni a szigetországban, ezért a rendszeres vágás nagyban fellendítheti a hitéletet, különösen, hogy általában a hús beszerzése is nagy nehézségekkel jár a helyiek számára. Emiatt a Chábád küldöttei kóser élelmiszercsomagot osztottak szét a hitközség tagjai között, melybe idén már húskészítményeket is tehettek. A rabbi munkájához így legalább annyira hozzátartozik a zsidók fizikai, mint spirituális igényeinek kielégítése.

Fotó: Dustan Woodhouse on Unsplash