A BERLINI ZSIDÓ MÚZEUM ELBOCSÁTOTT IGAZGATÓJA VÁDOL:
„A VÁROSI TANÁCS MÉLYSÉGES ZSIDÓGYŰLÖLETRŐL TETT TANÚSÁGOT”
Hosszantartó, viharos viták előzték meg a berlini Zsidó Múzeum igazgatójának elbocsátását. Ámnon Bárzel azzal vádolja a berlini városatyákat, hogy „mélységes gyűlölettel” akarják bemutatni a német zsidók történetét.
A berlini Zsidó Múzeum a Berlin Múzeumhoz tartozik, legalábbis ezt állítják a városi tanács tagjai.
A Zsidó Múzeum azonban autonóm intézmény, amelynek saját költségvetése és döntési joga van – hangoztatja Ámnon Bárzel, aki 1994 óta igazgatja a múzeumot. „Elbocsátásommal a városi tanács világosan jelezni akarta, hogy a Zsidó Múzeum elvesztette önállóságát. Végső céljuk: megszüntetni ezt az intézményt.”
„Ötvenkét évvel a Holocaust után meg akarják hamisítani a német zsidók történetét és a német nép fejlődéséhez való kulturális hozzájárulását” – állítja Bárzel, aki egyébként szerződésszegéssel is vádolja a városatyákat.
„A törvényszék elé viszem az ügyet – mondta – de politikusokat és jeles személyiségeket is megkeresek. Vihar készül. Nem bocsáthatnak el az elveim miatt.”
A berlini Zsidó Hitközség vezető tanácsa is bírálta Bárzel elbocsátását, amely – nyilatkozatuk szerint – „az 1933-1938 közötti sötét korszakra emlékeztet”. Levélben szólították fel a berlini Városi Tanácsot, hogy vonja vissza határozatát.
A tervek szerint a berlini Zsidó Múzeum épületét kiterjesztik, az új részleget 1999-ben kell átadni. A munkálatok 120 millió márkába kerülnek, a terveket Dániel Libeskind készítette.
Bárzel szerint a terv elfogadásával párhuzamosan a Városi Tanács már 1993 beleegyezett abba, hogy a Zsidó Múzeum önálló egységként működik majd, és nem tartozik a városi múzeum vezetőségének hatáskörébe.
1995-ben azonban új intézmény létesült, a Városi Múzeum Alapítvány, amelynek igazgató tanácsa tucatnyi berlini múzeumot ellenőriz és irányít. Ekkor nyilvánították a Zsidó Múzeumot is a berlini Városi Múzeum részlegének.
Bárzel azt állítja, hogy ezáltal nemcsak a Zsidó Múzeum anyagi alapjait akarják ellenőrizni, hanem beleszólási jogot igényelnek a kiállítások anyagának kiválasztásába is.
Ezáltal a Városi Múzeum vezetősége, s ezen keresztül a városi tanács is meghatározhatja a Zsidó Múzeum kiállításainak jellegét.
Márpedig Bárzel szerint ezek a szervek beavatkozásukkal meghamisítják a német zsidóság történetét, a zsidók szerepét a német kultúrában, ahogyan azt a most készülő kiállítással kapcsolatos viták is igazolják.
A berlini zsidó közösség létszáma az utóbbi években megkétszereződött, jelenleg 11 ezer lelket számlál. Javarészük Kelet-Európából, illetve a volt Szovjetunióból bevándorolt zsidó. Már egy éve, hogy egy fiatal lubavicsi rabbi is működik a városban, Jichák Teichtel.
Megjelent: Gut Sábesz 1. évfolyam 50. szám – 2014. augusztus 5.