November hetedikén emlékezünk meg Szenes Hanna kivégzésének évfordulójáról. A budapesti születésű zsidó lány a cionizmus történetnek legendás alakjává vált. Töretlen hazaszeretete, lojalitása és mindhalálig tartó hősiessége méltón példázza az egyik legalapvetőbb zsidó értéket, melyet úgy neveznek: meszirut nefes – önfeláldozás.
Szenes Hanna története jól ismert: a budapesti születésű lány nagyon fiatalon csatlakozott a cionista mozgalomhoz, és felkészült az alijázásra. 1939-ben, érettségi után költözött az államalapítás előtti Palesztinába, ahol egy kibucban dolgozott, majd a földalatti Pálmách mozgalommal került kapcsolatba, és ejtőernyősnek képezték ki. 1944 márciusában dobták le társaival együtt Jugoszláviában, és júniusban lépte át a határt Magyarországra. Órákkal később fogságba esett, börtönbe került, és szörnyűséges kínzásoknak vetették alá, hogy titkos információkat szerezhessenek meg tőle. Kínzói semmilyen információt nem tudtak belőle kihúzni, halálra ítélték, és bár eredetileg nem tervezték ilyen gyorsan végrehajtani az ítéletet, néhány nappal később, 23 éves korában kivégezték.
Vérzivataros történelmünk során tíz- és százezrek adták életüket a zsidóságért, visszautasítva gonosz elnyomóik kegyetlenségeit, az ideológiai, vallási, politikai elnyomást. Fontos leszögezni, hogy a zsidóság az életet szinte minden mást felülíró értének tartja, és az élet védelmében az embernek kötelessége a legvégsőkig mindent megtenni. Az élet védelme fontosabb a kóserság törvényeinél, a szombattartásnál, sőt, még a jom kipuri böjtnél is. Vagyis, ha valakinek az életét csak ezek megszegésének árán tudjuk megmenteni, akkor vallási kötelességünk e törvények megszegése. Egy zsidónak azonban arra is késznek kell lennie, hogy áldozatokat hozzon, ha az istenszolgálat azt kívánja. Ez azonban véletlenül sem azt jelenti, hogy aktívan kellene keresnünk a mártíromságot, csupán azt, hogy bizonyos helyzetekben nincs más választása az embernek.
A zsidóság akkor követeli meg az embertől, hogy ettől az alapelvtől eltérjen, ha bálványimádásra, tiltott szexuális kapcsolatokra, vagy gyilkosságra akarják kényszeríteni. Rabbi Akiva, a mártírhalált halt talmudi bölcs szenvedéseinek legszörnyűbb perceiben ezt mondta (Bráchot 61b): Egész életemben próbáltam megérteni, hogy mit jelent az, hogy »egész lelkeddel« [szeresd az Örökkévalót]. Úgy értelmeztem: még akkor is, ha elveszi a lelkedet. És most, hogy elérkezett a lehetőség, ne használnám fel?
November 6-án először vetítik le a Percek tánca című dramatizált dokumentumfilmet a mártírhalált halt, hősnőként is tisztelt Szenes Hanna költőről a Zsilipben. Az eseményre a zsidoprogramok.hu oldalon keresztül lehet regisztrálni.
Időpont: november 6. 17:00-tól kiállításmegnyitó, 18:00-tól filmvetítés Cím: Újpesti rakpart 1., Budapest, XIII. kerület A fotóra kattintva tekintheti meg a képet teljes méretben.
|
Szenes Hanna titkos megbízatással és olyan információk birtokában érkezett Magyarországra és esett fogságba, melyek kiadásán nagyon sok ember élete múlott. A fiatal lány megmenthette volna a saját életét, ha azt választja, hogy kegyelemért folyamodik, és vall. Ám ő nem ezt az utat választotta: zsidó testvéreinek és bajtársainak védelme érdekében meghozta a lehető legnagyobb áldozatot, életét adta, teljesítve a meszirut nefes minden bátorságot követelő micváját. Bátran szembenézett gyilkosaival és hősként adta vissza lelkét Teremtőjének. Emléke legyen áldott.
