A polgári időszámítás szerinti IV-VI. századból származó mozaikot a Korázim nevű ősi zsidó település szőlőprésének feltárása közben fedezték fel.
A helyszínen az Árieli Egyetem, illetve az Izraeli Nemzeti Parkok Hatósága végzett éppen állagmegőrzési munkálatokat, amikor a munkájuk nyomán véletlenül előbukkant a szőlőprés egyik sarka. A felfedezést azonnal jelentették a helyszín vezetőjének, Dekel Szegevnek. „A szőlőprés egy nagyon kicsiny részletét évekkel korábban már felfedeztük, de visszatemettük, és nem jelentettük be, részben állagmegőrzési okokból.”- mondta Szegev.
A mostani felfedezés alkalmával azonban a régészek úgy döntöttek, kiássák az egész mozaikot, mivel ez az egyetlen olyan, a talmudi korból származó mozaik, melyet Korazim ősi településének területén találtak. „Zsidók éltek itt, akik ittak és készítettek is bort, a korazimi olívaolaj-készítő és gabonatermesztő ipar keretein belül. A szőlőprés további dimenzióval bővíti a falu különlegességét és tökéletességét. A helyszínen lakóházakat, mezőgazdasági egységeket, rituális fürdőt, valamint – természetesen – egy csodálatos zsinagógát is feltártunk.”
A prést a falun belül találták meg, ellentétben a legtöbb más, felfedezett préssel, melyekre jellemzően a településeken kívül lelnek rá, mesélte Áchijá Kohén-Távor, a Korazimban végzett ásatások vezető régésze. A prés mintegy 16 négyzetméternyi területet fed le. Építői nem sajnálták a pénzt és az energiát, geometrikus díszű, négyzeteket és rombuszokat tartalmazó mozaikpadlót készíttettek.
A bor készítői a présben, a mozaikpadlón felhalmozott szemekre tapostak, így nyerték ki a szőlőből a folyadék nagy részét, majd egy malomkő segítségével a legutolsó cseppeket is kipréselték a gyümölcsből. A szőlő levét palackokban őrizték, ezekben ment végbe a fermentáció, és készült el a bor. A bor a zsidó hagyomány fontos eleme, és a Tóra tanúsága szerint szinte a kezdetektől része civilizációnknak. Erről a témáról itt olvashatnak részletesen.
Korazimban egy talmud-korabeli zsidó falu igen figyelemreméltó állapotban megmaradt maradványait tárták fel. A helyszínt a Talmud (Menáchot 85a) is említi, mint olyan területet, ahol kiemelkedő minőségű gabonát termesztettek, nevezetesen olyan búzát, melyet a Szentélyben használtak fel. A helyszínen feltárt zsinagóga a Gálilban jellemző építkezési jegyeket mutatja, és bazaltból készült. Belsejében faragott díszítés figyelhető meg, és felfedeztek itt egy bazalt trónszéket is, melyet Mózes trónusaként ismernek. A széken az adományozó neve olvasható.
zsido.com
Forrás: JPress
|
Ez a cikk azért jelenhetett meg, mert olvasóink egy része tavaly az EMIH-nek ajánlotta fel a személyi jövedelemadója 1 százalékát. Erre a segítségre idén is szükségünk lesz.
A zsido.com szerkesztősége azért dolgozik, hogy olvasóink minél érdekesebb és sokszínűbb tájékoztatást kapjanak a zsidóságot érintő hazai és nemzetközi eseményekről, valamint a judaizmussal kapcsolatos kérdésekről. A munkánkat az 1 százalékos felajánlások teszik lehetővé. Ezért arra kérjük minden kedves olvasónkat, hogy támogassa adója 1 százalékával az EMIH-et, a zsido.com fenntartóját. Az EMIH technikai száma: 1287
|