Saját örökségüket frissen felfedező zsidók időnként elveszettnek érzik magukat a bonyolult parancsolatok erdejében. Hol érdemes kezdeni? – erre a kérdésre keresi a választ a chabad.org írása.
A tanulás folyamat, mondhatni utazás, és időbe telik megtanulni és megszokott életünkbe integrálni a törvényeket és a szokásokat. Nem lehet elvárni, hogy az ember rövid idő alatt megváltoztassa minden szokását, hogyan eszik, dolgozik, öltözködik, beszél, hogyan tölti az idejét és mire költi a pénzét. Az alábbi lépések követésével a folyamat megkönnyíthető:
Türelem!
Sok mindent meg kell tanulni. Vannak dolgok, amiket naponta többször is megtesz az ember, másokat naponta, hetente vagy évente egyszer, de olyan is van, amire egész életében csak egyszer kerül sor. Minden micvának megvannak a maga részletei és minden micva egyformán fontos. A lelkesedés nagyszerű dolog, de az ember könnyen feladja, ha egyszerre túl sok mindent próbál elsajátítani. Az apró lépések távolabbra visznek, és ahogy a szülő tárt karokkal várja totyogó gyermekét, úgy az Örökkévaló is várja a hozzá megtérőket.
Egyesével érdemes haladni
Érdemes egyesével haladni. Válaszon olyan micvát, mely érzelmileg, intellektuálisan vagy spirituálisan közel áll önhöz. Ha ez a szombat, kezdje a szombati gyertyákkal, a szombati étkezésekkel vagy a kidussal. Ha inkább a szemérmes öltözködés érinti meg, cseréljen le egy-két darabot a ruhatárában. Ha pedig a kóserság szól leginkább önhöz, kezdje azzal, hogy az egyértelműen nem kóser dolgokat kiiktatja az étrendjéből. Mivel minden micva egyformán fontos, bölcseink azt tanácsolják, hogy a látszólag könnyű micvákat vegyük ugyanolyan komolyan, mint a nagyobb súlyúakat. Nincs olyan, hogy „kicsi” micva. Mindegyik egyformán fontos és értékes.
Tanulás
Az olvasás a tanulás egyik nagyszerű módja. Sokszor még hatékonyabb, ha a tanulás valamiféle emberi interakcióhoz köthető. Tóráról szóló előadások, gyakorlatias bemutatók, kurzusok – érdeklődjön a környezetében, hogy hol találhatóak ilyen jellegű tanulási lehetőségek.
Keressen mentort
Ahogy egy új nyelvet egy anyanyelvi beszélővel való beszélgetésekből lehet a legkönnyebben elsajátítani, ugyanúgy a zsidóságot – ami nemcsak új nyelvet, hanem új életformát és a világgal való érintkezés új formáját jelenti – is érdemes a gyakorlatban elsajátítani. Egy mentor család példaképként szolgálhat és segíthet a zsidóság ösvényeinek kitapasztalásában, megkönnyítve a zsidósággal ismerkedők útját. Aki rendszeresen kezd zsinagógába vagy tórával kapcsolatos előadásokra járni, azt előbb-utóbb valaki a szárnyai alá fogadja.
Kettesben könnyebb
A közösen bejárt út könnyebb és szórakoztatóbb, a társak támogatják egymást és tanulnak egymástól. A Pirké Ávot (a Misna etikai tanításokat tartalmazó része) azt mondja:
„Válassz magadnak tanítót és szerezz magadnak barátot”
– ez arra utal, hogy az élet minden területén szükség van mindkettőre.
Kérdezzen!
Méghozzá sokat, lehetőleg udvariasan és érdeklődő hangnemben. A kérdezés nagyszerű dolog, a válaszokból rengeteget tanulhat az ember és újabb kérdésekhez vezetheti el, ami által egyre többet és többet tanulhat.
Szabad hibázni
A hibáinkból tanulunk. A zsidóság ismeri a tesuvá, a megtérés intézményét: az ember egyre jobb és jobb lehet, ha felismeri, elismeri és kijavítja a hibáit. A Talmud (Bráchot 34b) azt tanítja, hogy a báál tesuvá, vagyis a megtérő olyan magas spirituális szinten áll, ahova egy tökéletesen igaz ember sohasem tud elérni. Ha felismerjük a hibáinkat és tanulunk belőlük, nagyszerű magasságokba juthatunk.
A regresszió is a folyamat része
Előfordul, hogy az embernek csökken a motivációja vagy csalódottnak érzi magát egy-egy sikertelenség miatt. Az életben minden változásra igaz, hogy néha megteszünk néhány lépést visszafelé, mielőtt folytatnánk előrefelé vezető utunkat. Ne adja fel!
„Hétszer elesik az igaz, de fölkel”
– mondja Slomó (Salamon) király a Példabeszédek könyvében (Mislé 24:16). A botlás, a regresszió a folyamat természetes része.
Az isteni gondviselés
Az Örökkévaló elismeri azok erőfeszítéseit, akik megpróbálnak Hozzá és a Tórájához közelebb kerülni. A spirituális fejlődés ösztönzésére gyakran – metaforikus értelemben – rákacsint azokra, akik Őt keresik. Jelzi, hogy ott van. Érdemes keresni ezeket a jeleket.