Felelősek vagyunk a testünkért, írja az aish.com, és egyben öt jó tanáccsal is szolgál a test egészségének megőrzése érdekében.
1. A zsidóság megköveteli az erőnlétet
A Tóra arra int minket, hogy „őrizkedjetek nagyon lelketek miatt” (5Mózes 4:15) és „járj az Ő [Örökkévaló] útjain” (5Mózes 28:9).
E két mondatot bölcseink többek közt úgy magyarázzák, hogy az embernek igyekeznie kell megőrizni az egészségét és az erőnlétét. A Rámbám (Maimonidész), a XII. századi rabbi, filozófus és orvos műveiben hirdette, hogy Isten elvárása, hogy testünk erős és egészséges legyen. Úgy rendelkezett, hogy az embernek „kötelessége tartózkodnia mindazon dolgoktól, melyek ártanak a testnek, és olyan szokásokat kell felvennie, melyek megerősítik”.
Jiszráel Meir Kagan rabbi, a Cháfec Chájimként is ismert, a XIX-XX. század fordulóján élt tóratudós is úgy vélte, hogy micva az embernek gondoskodnia a saját életéről és egészségéről: „Az egész Tóra azon áll, hogy az ember gondoskodik a saját testéről” – írta.
2. A tisztaság isteni elvárás
Talmudi bölcseink már mintegy 1700 éve megfogalmazták, hogy a személyes és a közösségi higiénia az emberi társadalom egyik alapvetése. A tisztaság a szentség és a testi erőnlét előfeltétele. A történelem során megfigyelhető volt, hogy a zsidókat a befogadó társadalomhoz képest sokkal kisebb mértékben sújtották a járványok, mivel a zsidó közösségek jobban odafigyeltek a tisztaságra és a higiéniára.
Míg a társadalom többnyire veszélyesnek tekintette a fürdést, és még a királyok is csak ritkán mosakodtak, a zsidó közösségek tagjai a kenyérevés előtti kézmosás és a rituális fürdő használata okán rendszeresen tisztálkodtak.
Ha egy converso, vagyis az inkvizíció idején erőszakkal megkeresztelt zsidó különleges mértékben odafigyelt a mosakodásra és a személyes higiéniára, akkor az inkvizítorok szemében az már elég indok volt arra, hogy feltételezzék: az illető titokban továbbra is gyakorolja ősei vallását.
A tisztaság a zsidók számára vallási kötelesség. A Talmud elmondja, hogy Hilél, az első századi bölcs azzal búcsúzott egyszer a tanítványaitól, hogy megy elvégezni egy micvát. „Miféle micvát” – kérdezték a tanítványok. „A fürdés micváját” – felelte Hilél. „Ez valóban micva?” – csodálkoztak? „Valóban” – válaszolta a bölcs. „Ha a királyok szobrait tisztítják és sikálják, mennyivel inkább tisztán kell tartanunk a testünket nekünk, az Isten képmására teremtett embereknek” – áll a midrásban (Vájikrá rábá 34:3).
3. A testedzés a legjobb megelőzés
A Rámbám azt tanította, hogy a testedzés a legjobb megelőzés, míg „a tespedés ugyanolyan mértékben rombolja a testet, mint amennyire a mozgás jó hatással van rá”, továbbá, hogy „a lendületes mozgás megőrzi a testet…, míg a mozgás hiánya elgyengíti a azt”. Továbbá kijelentette, hogy „aki kényelmesen üldögél és nem mozog, még ha egészséges ételeket eszik is és még ha különféle orvosságokkal gondoskodik is önmagáról, napjai fájdalmasak lesznek és elgyengül”. Végkövetkeztetésként pedig: „Aki sportol és alaposan átmozgatja a testét… az nem betegszik meg és fizikailag megerősödik”.
Köztudott, hogy érdemes a mozgást beilleszteni a mindennapi rutinba, mégis kevesen tesznek így. Hogy miért? Sokan azt mondják, hogy túlságosan elfoglaltak hozzá és nem érnek rá. Azonban igaz a mondás: „ha azt akarod, hogy valami elkészüljön, kérj meg rá egy elfoglalt embert”. Életminőségünk minden bizonnyal kellőképpen fontos kell hogy legyen a számunkra. Illesszük be a testmozgást a mindennapi rutinba. Ha a test egészséges, a lélek is egészséges marad.
4. A zsidók imádkozás közbeni ringó mozdulatai a testedzést szolgálják
A zsidók tóratanulás és imádkozás közben – a nagyobb fokú koncentráció elérése érdekében – hajlonganak, ringatóznak. Vannak, akik szerint e mozgás a Zsoltárok könyvének egyik mondatát szimbolizálja: „Minden csontom mondja: ki olyan, mint Te, Örökkévaló” (Zsolt. 35:10). Mások a XI. század végén élt vilnai Simon Brainin véleményével értenek egyet, miszerint e szokást annak érdekében vezették be, hogy az ember imádkozás és tanulás közben eddze a testét is. Ez megfelel napjaink informális mozgás elnevezésű irányzatának, ami azt jelenti, hogy az ember rendes, mozgással nem járó tevékenysége közben is folyamatos mozgást végez, például egy magasított asztal mellett állva dolgozik a számítógépen. Az emberi test sejtjeinek mozgásra van szüksége. Ülés helyett álljunk, autózás helyett gyalogoljunk. Mozduljunk meg! Idővel a test meghálálja majd és a mozgás is rutinszerűvé alakul át.
5. Az egészséges táplálkozás és a fizikai aktivitás akár több évvel is meghosszabbíthatja az életünket
A zsidóság azt tanítja, hogy Isten határozza meg az ember napjainak számát, ám az egyén tettei befolyásolják azt. A Rámbám úgy vélte, hogy az öregedés elodázható, és a fatalista „ha eljön az időm, mennem kell” hozzáállás távol áll a zsidóság szellemiségétől. Bölcseink önmagunk elhanyagolását egyenesen öngyilkosságnak tekintik, és úgy vélik, hogy nem foghatjuk az isteni gondviselésre, ha nem élünk egészségesen.
Aki nem dohányzik, tovább él és elkerülhet számos betegséget. Ugyanez vonatkozik arra, aki odafigyel az megfelelő testsúlyra és az egészséges táplálkozásra: sok friss gyümölcsöt és zöldségeket eszik, és kerüli az ártalmas ételeket, például a húskészítményeket, a hozzáadott cukrot, a cukros üdítőitalokat és az egészségtelen rágcsálnivalókat. Jelentős mértékben csökkenti a vörös húsok fogyasztását, kerüli a feldolgozott élelmiszereket és a hozzáadott cukrot. Minden nap mozog, aktív életet él. Amikor csak tud, áll, mozog, sétál, és a lehető legkevesebb időt tölti ülő helyzetben. Így az ember szíve, agya, izmai, az egész teste és minden szerve erős és egészséges marad.
Lechájim! Az életre, vagyis: egészségünkre!