Öt plusz egy étel, amit inkább kerüljünk ros hásánákor. Még ha csak babonákról is van szó – jobb a békesség, mondja a My Jewish Learning.

1. Savanyú/keserű

Szokás, hogy ros hásánákor, a zsidó újévkor olyan ételeket teszünk az asztalra, melyek az éppen elkezdődő évvel kapcsolatos kívánságainkat szimbolizálják: a mézzel édes évet, a sokmagvú gránátalmával sok jó cselekedetet, a halfejjel pedig azt kívánjuk, hogy akárcsak a fej, vezetők legyünk és ne kullogjunk hátul, mint a hal farka. Vannak, akik nem csupán egy-két szimbolikus ételt esznek, hanem egy egész sor különféle finomságot tálalnak fel és fogyasztanak el kívánságaik teljesülése reményében. Van az ételeknek egy másik csoportja, melyekhez éppen ellenkezőleg viszonyulunk, és ha csak lehet, kerüljük őket ezen az ünnepen. Sose lehet tudni, érdemes vigyázni!

A kerülendő ételek első csoportja a logikán alapul: ha édes ételekkel fejezzük ki az édes év iránti igényünket, akkor a keserű és a savanyú ételeknek a kerülendők között kell szerepelnie. A savanyú ételektől való tartózkodás (ros hásánákor) Babilóniában alakult ki a gáonok időszakában, a VI-XI. század között. Míg az észak-afrikai zsidók számára ez azt jelenti, hogy nem fogyasztanak citromot, addig az askenáziak számára azt, hogy nem locsolnak ecetet a salátára. Vannak, akik arra is figyelnek, hogy ne egyenek éretlen gyümölcsöt, mert esetleg az is savanyú lehet. Sok helyen kiterjesztik a tilalmat, és nem csupán ros hásáná ünnepén, hanem egészen az őszi ünnepkört záró szimchát Torá végéig nem esznek semmit, ami savanyú vagy keserű.

2. Só

Sokak szerint az édes ellentéte a sós, ezért egyes helyeken a sótartóban is cukor van az ünnepi asztalon, és a kerek újévi bárcheszt nem sóba, hanem cukorba mártják. A tunéziai zsidók körében szokás, hogy a ros hásánái étkezéshez egyáltalán nem használnak sót.

3. Csípős ételek

Vannak, akik a csípős, erősen fűszeres ételeket kerülik. Mások azonban azt mondják, hogy aki jó fűszeresen szereti az ételt, annak nem kell ettől tartózkodnia. Megint mások úgy vélik, hogy a kevéssé csípős vagy éppen csak kesernyés íz kiemelheti a fogások karakterét, és így megengedett a fűszerek használata. Sőt, van, aki egyenesen azt mondja, hogy aki csípőset eszik, annak remélhetőleg az esze is jól vág majd, amikor tóratanulásra kerül a sor.

4. Fekete ételek

A fekete és a sötét ételek érthető módon szimbolizmusuk miatt kerülendők ros hásánákor. A fekete rossz ómennek és a halál szimbólumának számít újévkor. A XVIII. századi litvániai tudós, a vilnai gáon például nem evett sötét szemű szőlőt az ünnepen. Sokan ugyanígy kerülik a fekete színű olajbogyót és a sötétlila padlizsánt is. A tunéziai zsidók közül sokan elhagyják asztalukról ezekre a napokra egyik kedvenc ünnepi fogásukat, a sóskából vagy spenótból készült pkailát, mely a hosszas főzés következtében sötét színt nyer. A marokkói zsidók a feketekávét és a kólát is kerülik.

5. Diófélék

Ezek közül is elsősorban a dióról van szó. Voltak olyan időszakok a zsidó történelem során, amikor a dió teljesen elfogadott ros hásánái étel volt. Sok helyen mézben főzték meg, az édes év reményében. Később azonban negatív tartalmak társultak a pozitív jelentés mellé, és a rabbik felfigyeltek arra is, hogy az „egoz” – dió szó számértéke pontosan annyi, mint a „chet” – bűn számértéke. Így a dió lassan kiszorult a ros hásánái asztal jó óment hordozó jelei közül. Vannak, akik hozzáteszik, hogy a dió fokozott váladékképződést okoz, ami zavarta az embereket az imádkozásban, ezért kellett száműzni a ros hásánái asztalról. Mások inkább úgy vélik, hogy mivel a görög-római időszakban, illetve a középkorban diót használtak eszköznek vagy jutalomnak a különféle szerencsejátékokban, ezért a rabbik megelőzésként kitiltották ezt a csonthéjast az ünnepi asztalról. Ha ugyanis az ember illetlenül és elfogadhatatlanul viselkedik az ünnepi asztalnál, az kihat az egész évére.

5+1. Méz

Akármilyen furcsa is, vannak, akik kerülik ros hásánákor a mézet. A kabala ugyanis nem igazán pozitív színben tünteti fel a mézet, amiről a Tóra kifejezetten azt írja, hogy nem szabad bemutatni a Szentélyben áldozatként (3Mózes 2:11). Éppen ezért vannak olyan családok – például az iraki zsidók között -, ahol nem mártják a misztikusok szerint szigorú ítéletet jelképező mézbe az újévi almát, hanem inkább megfőzik cukorszirupban.

 

Az évszám: 5785. Számítás kezdete: a világ teremtése. Vajon mit szimbolizál a méz és mit az alma, hogy kerül halfej az asztalra? Pillants be az ortodox zsidóság újévi ünnepélyébe – sőt ünnepelj velük! Izraeli kántorkórussal, imával, majd lakomával, Budapest legrégebbi ma is működő zsinagógájában, annak közösségével és rabbijával, Köves Slomóval és családjával. 

Óbudai zsinagóga 2024.10.02. 18:00

További információk: www.zsidoprogramok.hu

 

Megszakítás