2800 éves csatornarendszert tártak fel a jeruzsálemi Óvárosban. A lelet a kutatókat is meglepte, adták hírül az izraeli hírportálok. Az első Szentély korából származó járatok talán egy nagyobb ipari rendszer elemét képezték és a termelésben vagy gyártásban játszhattak szerepet, vélik az Izraeli Régészeti Hivatal, a Tel-Avivi Egyetem és a Dávid Városa régészei, akik részt vettek a különleges és izgalmas építmény felszínre hozásában. Azt is feltételezik, hogy a csatornák bizonyos termékek áztatására szolgáltak, ám hogy mi lehetett az a termék, azt még a rendőrség törvényszéki nyomozó egységének tagjai sem tudták megállapítani. Akármit is állítottak elő ebben a létesítményben, az bizonyos, hogy nagyon fontos volt Jehuda királyságának gazdasága szempontjából, hiszen a Szentély és a királyi palota közelében helyezkedett el.
„Ahogy megvizsgáltuk a rendszert, rájöttünk, hogy valami igazán egyedülállóra bukkantunk. Azonban mivel még sosem láttunk ilyesmit Izraelben, nem tudtuk hogyan értelmezzük”
– magyarázta dr. Jiftách Sálev régész. „Még a datálása sem volt bizonyos. Számos szakértőt hívtunk, hátha találnak a földben vagy a sziklákon szabad szemmel nem látható maradványokat, hogy megérthessük, mi folyt vagy állt a csatornákban. Meg akartunk bizonyosodni arról, hogy vannak-e a helyszínen szerves maradványok vagy vérnyomok, ezért még a rendőrség törvényszéki egységét is bevontuk, ám mindeddig nem jutottunk eredményre.”
Az ásatások során mindez ideig két, egymástól mintegy tíz méterre fekvő csatornarendszert tártak fel, melyek talán egy nagyobb egységet képeztek. Az első csatornarendszer kilenc, sima belső felületű csatornából és hét lefolyócsőből áll. Juvál Gádot, a Tel-Avivi Egyetem professzora elmondta, hogy a rejtély csak tovább nőtt, amikor az első után megtalálták a második csatornarendszert:
„A létesítmény legalább öt, folyadékot szállító csatornából áll. A kifaragás és a kivitelezés különbségei ellenére nyilvánvaló, hogy a második rendszer nagyon hasonlít az elsőhöz.”
A második leletből annyit megtudtak a tudósok, hogy a létesítmény a polgári időszámítás kezdete előtti IX. század végéig működött, vagyis valamikor Joás vagy Ámácjá király uralkodása idején hagytak fel a használatával. A kutatók feltételezik, hogy ezt megelőzően néhány évtizeden át működött az üzem.
„Tudjuk, hogy ebben a korban Jeruzsálem területébe tartozott Dávid városa és Jeruzsálem szíve, a Templom-hegy is. A csatornák központi elhelyezkedése a város legfontosabb területi egységei közelében arra utal, hogy a segítségükkel előállított termék a Szentélyhez vagy a palotához kapcsolódott.
Meg kell jegyezni, hogy a rituális tevékenységek körébe tartozott a különféle állati és növényi eredetű termények felvitele a Szentélybe. A Szentélybe látogatók gyakran vittek vissza magukkal olyan terményeket, melyek a hely szentségét hordozták.”
„Mivel a csatornák nem vezetnek egy nagy csöpögtető medencéhez és a folyásirányuk is változó, elképzelhető, hogy – legalábbis az északabbra fekvő egység – termények áztatására, nem pedig folyadékok szűrésére szolgált”
– tette hozzá Sálev. „A lenvászon elkészítéséhez például hosszasan kell áztatni a lent, hogy megpuhuljon. Lehetséges az is, hogy datolyát dolgoztak fel a csatornákban: a gyümölcsöt szabadon hagyták, hogy a nap felforrósítsa, és így készült a szilán, a datolyaméz, akárcsak az Ománban, Bahreinben és Iránban feltárt hasonló létesítményekben.”
A kutató szerint hamarosan talajmintákat vesznek és ismét nekiveselkednek annak, hogy a bennük talált maradványok alapján megoldják a rejtélyt: milyen termék volt ilyen fontos a város, a Szentély vagy a palota számára.
Eli Escosido, a Régészeti Hivatal vezetője elmondta: „Ezek az ősi csatornarendszerek izgalmasak és megmozgatják a képzeletet. A Dávid városában folytatott ásatások… egyre több és több izgalmas részlettel szolgálnak Jehuda királyainak korából, abból az időszakból, melyből a modern kori zavaró tényezők miatt viszonylag kevés lelettel rendelkezünk. Időről időre meglepő és enigmatikus leletek kerülnek elő, melyek kihívást jelentenek a számunkra és felkeltik a kutatók érdeklődését. Más intézetekkel együttműködve megfejtjük ezeket a rejtélyeket és egyre jobban megismerjük a múltbeli társadalmakat.”
A különleges lelet a jövő héten egy konferencia keretében látogatható lesz a nagyközönség számára.