Európa, és benne annak zsidó közösségei, nem először szembesülnek járványokkal, hiszen az évszázadok során nemegyszer sörpört végig az Öreg Kontinensen olyan kór, amely nem válogat áldozatai között. A 14. század végén Európán és Ázsia egy részén végigsöprő bubópestis a történészek becslései szerint 75 és 200 millió közötti áldozatot szedett, de ennél kisebb méretű járványokból is akadt bőven. Megyeri András Jonatán írása.
A 18. században kolera tizedelte a kontinens lakosságát, ebben a korban élt a híres döntvényhozó és kodifikátor rabbi, Akiva Eger is. A világhírű tudós, kinek háláchikus (zsidó vallásjogi) döntvényei mind a mai napig sok tekintetben irányadók, és akinek a babilóniai Talmudhoz és a Misnához írt kommentárja, illetve responzum gyűjteménye minden valamire való jesiva (rabbinikus iskola) tanrendjének részét képezi, 1761-ben, az osztrák-magyar Kismartonban (Eisenstadt) született. Bár eredeti családneve Günz volt, anyai nagyapja iránti tiszteletből az Eger családnevet viselte. E felmenője a régió kiemelkedő rabbinikus szellemi központjában, Pozsonyban teljesített szolgálatot. Eger rabbi különböző galíciai jesivákban végezte tanulmányait és röviddel házassága után a poroszországi Markish Friedlandban foglalta el a rabbi-széket. Szerénysége és a Tóra-tanulás fontosságának mindennél feljebbvalósága okán nemigen érezte magát otthon a pulpitusi rabbiságban, azonban tudása és Istenfélelme miatt a zsidó közösségek versengtek azért, hogy Eger rabbi náluk teljesítsen rabbinikus feladatokat. Így került nem sokkal később a jóval nagyobb poseni közösségbe, ahonnan szinte egész Európa vallásjogi ügyeit intézte. Lányát a már akkor híres tudós fiatalemberhez, Mose Schreiberhez (akit híres könyve után Chátám Szófernek is hívtak) adta, Schreiber rabbi és leszármazottai vezették később hosszú ideig a régió legkiemelkedőbb talmudi iskoláját Pozsonyban.
Eger rabbi élete során számos megpróbáltatáson ment keresztül a Közép-Kelet európai zsidó közösség, 1831-ben kolera járvány végzett óriási pusztítást a régióban. Posen városa, ahol Eger rabbi lakott, szintén a járvány áldozatául esett, a várost karantén alá helyezték, oda se ki, se be nem mehetett senki. Annak érdekében, hogy a gyilkos kórt megfékezzék, Eger rabbi szigorú rendelkezéseket vezetett be, olyanokat, melyekhez hasonlót manapság, a koronavírus idején élünk át oly sok közösségben világszerte.
Részlet Eger rabbi 1831-es döntvényéből:
„Arra a kérdésére válaszul, mely a zsinagógai imádkozásokra vonatkozik, szerény véleményem szerint nem helyes a tömeges gyűlés ilyen vészterhes időkben, azonban lehetséges kisebb közösségeket megszervezni, nem több, mint 15 ember részvételével. Kezdje meg a reggeli imát az első csoport hajnalhasadtakor (a legkorábbi lehetséges időpontban), majd ezután kövesse őket egy újabb csoport és így tovább. Hasonlóan kell eljárni a délutáni imát illetően. Mondjanak ezek után zsoltárokat illetve az ilyen esetekben szokásos ’Neved irgalmas’, ’Segíts meg bennünket’, ’Aki megválaszolta’ és a ’Legyen akaratod szerint’ imákat, majd a zsoltárok után mondani szokott ’Legyen akaratod szerint’ könyörgést. Fontos, hogy imádkozzunk a király, leszármazottai és miniszterei jólétéért, illetve mondjuk el a szentélybeli füstölőáldozat szertartásrendjét felölelő Misna-fejezeteket.
Ügyeljünk rá, hogy a fent említett számú embernél egyszerre több ne legyen a zsinagógában, ha kell, állítsunk rendőrt a kapukba, mindenképp meg kell akadályozni, hogy egyszerre többen legyenek bent. Erről a döntvényemről értesíteni kell a hatóságokat is, minden bizonnyal támogatni fogják javaslatomat. Ahogy említettem, fontos, hogy imádkozzunk, zsoltárokat mondjunk és imádkozzunk az uralkodó egészségéért.”
Eger rabbi ezen felül életmód tanácsokkal is ellátja közösségét, talán korának tudását meghaladó módon:
„Ügyeljünk arra, hogy melegen öltözködjünk, tartózkodjunk a rossz ételek fogyasztásától, különösen az uborkától, kevesebb gyümölcsöt és halat, illetve szeszes italt fogyasszunk. Ne együk degeszre magunkat, inkább többször kevesebbet együnk. Kifejezetten vigyázzunk a tisztaságra, tisztítsuk meg alaposan otthonainkat, hetente többször cseréljük ruháinkat. Azonban ne búslakodjunk, ne legyünk szomorúak. Éjszaka ne járjunk az után, levegőzni délben menjünk, a meleg napsütésben, lehetőleg a mezőkre, házainkat reggel mindenképpen szellőztessük… Mosakodjunk gyakran, egész testünket, azonban kezeinket még ennél is gyakrabban mossuk. Házaink helyiségeit ecettel és más marószerekkel tisztítsuk.”
Eger rabbi tanácsai úgy tűnik, többé-kevésbé ma is helytállók, iránymutatása a járványügyi helyzet komolyan vétele tekintetében mértékadók lehetnek a mai ember számára is.
Forrás: neokohn.hu