1. Szeretet, öröm, alázatosság

A mozgalom alapítója, Jiszráel Báál Sém Tov rabbi azt tanította, hogy istenszolgálatunkban és emberi kapcsolatainkban egyaránt szeretettel, örömmel és alázattal kell viselkednünk. Jiszráel ben Eliézer rabbi azt hirdette, hogy Isten minden zsidó embert egyformán szeret és minden egyes jó cselekedet fontos a számára. A Báál Sém Tov néven híressé vált rabbi Mezibusban telepedett le és számos követőt szerzett. Azt hirdette, hogy a tanult és tanulatlan zsidók ugyanúgy képesek Istenhez kapcsolódni, és hogy az embernek szeretettel, örömmel és egyszerű, őszinte alázattal kell a micvákat teljesíteniük.

2. Misztika

A hászid tanítások a kabalisták (pl. rabbi Simon bár Jocháj és Jicchák Lurja rabbi) kabalisztikus megközelítésének kiterjesztését jelentik. A hászid mesterek a kisemberek számára is érthetővé és elérhetővé tették e tanokat. A hászidok tanulmányaik, meditálás és a hászid tanok elsajátítása útján igyekeznek mind jobb emberré válni és minél közelebb kerülni Istenhez.

3. Minden hászid más

Minden hászid csoportnak megvannak a maga sajátos jellemzői. Egyes csoportok az egyszerűségre, mások a kitörő örömre, a világtól való elvonulásban Istennel való kommunikációra (hitbodedut) vagy az Örökkévalóba vetett tökéletes bizalomra koncentrálnak inkább. A Chábád-hászidok minden egyes zsidót fontosnak és személyes felelősségüknek tartanak attól függetlenül, hogy az illető vallásos-e.

4. Technológia

A hászidok ugyanúgy telefonálnak vagy vezetnek, mint mások. A Chábád filozófiája szerint a különféle technikai újítások célja, hogy Isten nevét megszenteljük általuk úgy, hogy a Tóra és a micvák céljaira használjuk. Mindemellett erkölcsi és pszichológiai szempontból is tartanak az internethasználattól, és komoly szabályozás alá esik, hogy ki és hogyan használhatja. A televízió tiltott terület. A gyerekeknek gyakran nincs internet-hozzáférése, vagy csak minimális lehetőségük van rá, és akik üzleti vagy más okokból kénytelenek internetet használni, filtert és más biztonsági korlátozásokat is használnak.

5. A rebbe útmutatása

A rebbe szó eredetileg a rabbi kifejezés jiddis kiejtése volt, ám később különféle hászid csoportok vezetőjének megnevezésére kezdték használni. A rebbének nincs munkaköri leírása, nincs jelentkezési lap és nincs állásinterjú sem. Mi hát a rebbe?

Gyakran előfordul, hogy egy ember kizárólag Isten szolgálatának szenteli az életét, ám ezt gyakran az egyszerű emberektől távol, tanulásba, meditálásba és imába mélyedve teszi. A hászid mozgalom vezetői azt a feladatot adták ezeknek az embereknek, hogy útmutatással és inspirációval szolgáljanak a közösség tagjai számára, hogy minden ember közel érezhesse magát Istenhez és szeretettel és örömmel szolgálja Őt.

A hászid és rebbéje közt szoros, bensőséges kapcsolat van, mely sokkal erősebb, mint a tanár-tanítvány viszony. A hászidnak meg kell hoznia saját döntéseit és szorgalmasan meg kell dolgoznia céljai elérése érdekében, de a rebbe mindig mellette áll és irányítja őt.

6. A hászidok szeretik a dalt

„A zene a lélek tolla” – tanította az Álter Rebbe. A hászid zene esetenként pattogós és táncra késztet, máskor komoly és elgondolkodtató – vagyis az emberi érzelmek széles skáláját megtestesíti és Istenhez kapcsol.

7. A hászidok szeretik a történeteket

A hászid történet sokféle lehet. Gyakran parabola, didaktikus célzattal, máskor rebbék vagy hászidjaik istenfélő, jámbor, heroikus vagy fordulatos történeteit meséli el. Az újra és újra elmesélt történetek gazdag szóbeli hagyománnyá váltak, és nemzedékek sorát inspirálták.

8. A hászidok nagylelkűek

A hászidok rendkívül nagy számban vesznek részt például az önkéntes mentőszolgálatokban vagy más jótékonysági intézményekben. Legendás a hászid közösség ragaszkodása a bikur cholim, a beteglátogatás micvájához, és számtalan gemáchot, vagyis ingyenes kölcsönzőt működtetnek.

9. Nem a ruha teszi

Bár az egyes csoportok öltözéke jól megkülönböztethetően eltér egymástól, mégsem a ruha és a fejfedőő teszi az embert hásziddá, hanem az ideológia és az életmód. Az a hászid, aki a hászid mesterek írásait tanulmányozza és erősen kötődik az egyik mesterhez, minden zsidó felé szeretettel fordul, valamint törekszik arra, hogy szeretettel és örömmel teljesítse a micvákat, illetve tanulja a Tórát.

10. egykor üldözték őket

A hászidizmust születésekor, a XVIII. század második felében sokan gyanakvással fogadták. Vajon a hászid zsidók valóban istenfélők? Megmaradnak a Tóra és a micvák útján? Miért változtatnak meg annyi szokást? Sok nagy rabbi ellenezte az új mozgalmat és voltak zsidók, akik zaklatták és megalázták a hászidokat.

A hászidokat sokáig a hatalom is üldözte, az Álter Rebbét koholt vádakkal tartották börtönben, és rengeteg hászid kockáztatta a szabadságát és az életét a Tóráért a szovjet időszakban, hogy a zsidóság fénye a legsötétebb időkben is ragyoghasson.

11. A hászidok nem szeretik az ultraortodox címkét

Magukat egyszerű zsidóknak tartják, akik igyekeznek a lehető legjobb módon betartani a parancsolatokat, különösen, mert az ultraortodox kifejezésnek sokszor pejoratív felhangja is van. A hászidokat lehet hászidoknak hívni, vagy a hászidoknál szélesebb réteget leíró háredi gyűjtőfogalommal illetni. Vagy egyszerűen lehet őket zsidóknak nevezni.

12. A zsidóság leggyorsabban növekvő csoportja

A XIX. századra a kelet-európai zsidóság fele hászidnak tartotta magát. A zsidóellenes kommunista rezsimek és a holokauszt szinte teljesen eltüntette a térképről a hászid zsidókat, ám napjainkban virágzanak és gyarapodnak a hászid közösségek, köszönhetően többek közt a karizmatikus vezetőknek, illetve annak a ténynek, hogy a hászidok korán házasodnak és jellemzően nagyon nagy családjuk van.

13. A legnagyobb hászid csoportok

A hászid csoportok nevüket többnyire arról a faluról vagy városról kapták, ahol a rebbe felállította az udvarát. Néhány a legnagyobb hászid csoportok közül: gur, chábád lubavics, szatmár, bobov, belz, breszláv, vizsnic, csernobil, canz-klausenburg.

14. A férjezett asszonyok eltakarják a hajukat

Mint minden vallásos zsidó asszony, tórai parancsolat szerint a hászid nők is eltakarják a hajukat, miután férjhez mentek. Egyes csoportokban kendő vagy turbán járja, máshol (például a Chábádban) paróka.

15. A férfiak szakállt növesztenek

A vallásos férfiak közül sokan nem borotválkoznak, a hászidoknál pedig egyenes tilos. A kabala különleges fontosságot tulajdonít a teljes, nyíratlan szakállnak.

16. A hászid zsidók közös nyelve a jiddis

A hászid mozgalom Kelet-Európából indult, ahol a zsidók jiddisül beszéltek. Sokan a mai napig megtartották e nyelvet, mások héberül, angolul, franciául, oroszul, stb. beszélnek otthon.

17. A hászidok egyszerűen csak emberek

Az egyforma viselet ellenére minden hászid más és más, más képességekkel, lehetőségekkel, vágyakkal, érdeklődéssel, háttérrel, stb. nekik is vannak jobb és rosszabb napjaik, vannak köztük szégyenlősebbek és szókimondóbbak, vezetők és követők.