Hamarosan 150 éves a Lengyelországgal határos, északkelet-csehországi Krnovban található ikertornyos zsinagóga. Ernest Latzel építész tervezte és 1872. június 5-én avatták fel. Ez egyike a Morva-sziléziai régió mindössze három fennmaradt zsinagógájának. A korabeli újságok beszámolnak róla, hogy az építés 26 ezer forintos költségéhez, maga I. Ferenc József császár is hozzájárult 500 forinttal – írja ünnepi megemlékezésében a Jewish Heritage Europe.
A zsinagóga külseje román stílusú, míg a belső tér mór elemekkel átszőtt, és gyönyörű kazettás mennyezetet kapott. A zsinagógába 1898-ban orgona is került.
Az 1872. június 5-i átadás ünnepi esemény volt, amely a helyi zsidó közösség büszkeségét, erejét, valamint a közösségen belüli tekintélyét mutatta. Szintén a korabeli tudósítások szerint a szomszédos vidékekről is érkeztek vendégek. A Die Neuzeit azt írta: „…nem sajnálták a pénzt, hogy az avatás a lehető legünnepélyesebb legyen. Volt vallási szertartás, beszédek, egy opavai zenekar és kórus előadása, valamint a Tóra-tekercseket a korábbi imateremből a nagyszerű új zsinagógába vivő menet, amelyen számos prominens személyiség vett részt, köztük a polgármester, a városi tanács tagjai, a helyi plébános, protestáns és más katolikus papok, az összes helyi iskola tanára, valamint más jeles városi polgárok, számos közelről és távolról érkezett vendég”.
A zsinagóga 1938-ig működött, amikor a németek megszállták Krnovot. A kristályéjszakán megmenekült a pusztulástól, de a második világháború alatt a város vásárcsarnokaként használták. Az orgonát a gyártó Rieger cég leszerelte és eladta egy katolikus templomnak.
A háború után a zsinagógát raktárként használták, majd 1960-tól a kerületi levéltárnak adott otthont 1997-ig, amikor egy pusztító árvízben kárt szenvedett. Az épület 1994-ben került vissza az olmützi zsidó közösség tulajdonába.
Az épület állapota folyamatosan romlott. Civil aktivistáknak sikerült némi javítási munkát végezniük, 1999-ben megalapították a Krnov Zsinagóga Egyesületet, amelynek célja az épület kulturális, vallási és oktatási helyszínként való megőrzése volt, és amely ma a zsinagógát működteti, szervezi a tevékenységét.
A Zsidó Hitközségek Szövetsége 2004-ben vette át a tulajdonjogot, és a következő években további javítási munkálatokra került sor.