A lubavicsi Smuel rabbi, a Máhárás a Chábád-mozgalom negyedik rebbéje volt. 1834. április 29-én született a lubavicsi stetlben, Oroszországban. A Máhárás nagyszerű tóratudós és erős kezű vezető volt, akinek bölcsessége a mai napig tovább él. Életének különféle érdekességeit a chabad.org szedte lajstromba.

1. Legkisebb fiú

Az 1834-ben született Smuel volt apja, a lubavicsi Menachem Mendel rabbi, a Cemách Cedek és Chájá Muska rebecen legkisebb,hetedik fia. Testvérei mind nagyszerű rabbik lettek, és bár ő született utolsóként, jóval azután, hogy nagyobb testvérei már elismert tudósok lettek, mégis őt választották apja, a mozgalom harmadik rebbéje halála után, 1866-ban rebbének.

2. Új házban született

1832-ben, egy pusztító tűzvészt követően a harmadik rebbének és családjának új házat építtetett egy helyi földesúr. A család még be sem költözött, amikor egy új ágyat hozattak a közeledő szüléshez. Az ágyat korábban a maceszsütéshez használt liszt átszitálásánál használták. A gyermeket fogadó szülésznő a rebbe kifejezett kérésére megmerítkezett a mikvében az újszülött érkezésére és külön erre a célra beszerzett, hófehér lepelbe takarta őt, ahogy megszületett.

3. Egy vízhordóról kapta a nevét

A Smuel nevet egy egyszerű polocki vízhordóról kapta. Mint sok más rebbét, őt is nevének akronímájáról ismerik: Morénu Háráv Smuel, Máhárás.

4. Tehetséges asztalos volt

Smuel rabbi kedvelt időtöltése volt az asztalosság. Mesélik, hogy apjának egy tanítványa egyszer azt mondta neki, hogy ad neki egy zsebkést, ha megmondja, hogy hol van Isten. A gyermek erre így felelt: Én pedig adok magának egy zsebkést, ha megmondja, hogy hol nincs. Rossz egészségi állapotára hivatkozva orvosai a negyvenes éveiben azt javasolták neki, hogy a szigorú napirendjébe minél gyakrabban iktasson be kézműveskedéssel töltött szüneteket. Asztalokat és más fabútorokat készített, valamint megilákat írt, melyeket gyerekek között osztott szét.

5. Születési dátuma meghatározó volt

Smuel rabbi ijár hó másodikán született, az ómerszámlálás 17. napján, mely a kabala szerint a tiferet sebetiferet, a szépségben levő szépség napja. Smuel rabbi gyermekként is odaadóan és éjt nappallá téve tanult. Hétéves korában apja a tanára jelenlétében vizsgáztatta. A tanár, látva tanítványa kiemelkedő teljesítményét, büszkén kijelentette, hogy milyen jól teljesít a gyermek, a rebbe így szólt: „Mi a nagy dolog abban, ha egy tiferet sebetiferet jól teljesít?”

6. 14 évesen megözvegyült

Smuel rabbi 14 éves korában vette feleségül unokahúgát, Sterna Schneesohnt. Az ifjú asszony azonban egy héttel az esküvő után megbetegedett és három hónappal később meg is halt. Menachem Mendel rabbi vigasztalásként a saját szobája mellett adott szobát a fiatalembernek, és engedélyt adott neki arra, hogy bármikor bemenjen hozzá, illetve hogy korábbi rebbék és más fontos rabbik kéziratait tanulmányozza. Nagyanyja, Séjna rebecen javaslatára másodszor is megnősült, és unokatestvérét, Rivkát vette el. Négy fiuk és két lányuk született. Rivka rebecen hosszú életet élt, és nagy hatással volt unokájára, a hatodik rebbére, Joszef Jicchák Schneersohnra.

7.Aktív volt a politikában

Smuel rabbi sokat utazott, hogy zsidó testvérei életét jobbá tegye. Párizsban, Berlinben, Kijevben és Pétervárott is megfordult a különféle kormányzati hivatalokban, hogy zsidó testvéreinek segítsen. Fáradhatatlanul dolgozott azon, hogy a zsidó életet korlátozó, diszkriminatív rendeleteket visszavonják és azon, hogy megvédje zsidó testvéreit a pogromoktól és kiűzetésektől.

8. Több nyelven beszélt folyékonyan és járatos volt világi tudományokban

Ehhez hozzásegítette, hogy a jiddis, a héber és az arámi nyelven kívül jól beszélt oroszul, franciául, németül és latinul is, és számtalan világi tudományágban, például az orvoslásban is járatos volt. Világi tudásával igyekezett jó benyomást tenni másokra, például világi látogatók érkezésekor német nyelvű újságokat terített szét az asztalon, hogy mutassa a világ dolgaiban való jártasságát.

9. 31 évesen lett rebbe

Smuel rabbi 31 éves volt apja halálakor. Menachem Mendel rabbi fiai közül többen spirituális vezetők lettek Kopusztban, Ljádiban, Nyezsinben és Ovrucsban, ám a Menachem Mendel rabbi követői a Lubavicsban élő legkisebb fiút, Smuelt választották következő rebbéjüknek.

10. Mottója: „lechátchilá áriber” – már eleve felülről

„Azt mondja a világ: ha nem tudsz átmászni egy akadály alatt, ugord át. Én azt mondom: eleve ugord át”. Smuel rabbi ennek megfelelően élte az életét. A legmagasabb rangú kormányzati képviselőknél kilincselt népe sorsának jobbítása érdekében és egyre nagyobb spirituális magasságokra tört.

11. Szerette a zenét

Kézügyessége mellett igen jó hallása is volt, és amikor csak lehetett, énekelt. Még akkor is, amikor pénteken átöltözött szombati ruhájába és amikor szombat este visszavette hétköznapi öltözékét. Még arra a percre is volt külön dallama, amikor felesége meggyújtotta a szombati gyertyákat vagy ő maga kicserélte a kalapját.

12. Csukott szemmel tanított

Smuel rabbi csukott szemmel mondta el hászid fejtegetéseit, a máámárokat. Beszéd közben egy-egy pillanatra kinyitotta a szemét, majd újra visszacsukta. Tanításait Likutéj Torá – Torát Smuel címen gyűjtötték össze több kötetben. Ezek között szerepel az a máámár is, melyet Chábád hászid körökben a bár micva fiúk szoktak elmondani.

13. Átélte zsidó testvérei szenvedéseit

Azokon az estéken, amikor látogatókat fogadott, rendszeresen váltania kellett az ingét, mert annyira átélte a hozzá fordulók szenvedéseit, hogy átáztatta a ruháját az izzadtság.

14. 48 évesen halt meg

A Máhárás életének túlnyomó részében betegségekkel közdött. 48 évesen, 1882-ben, három nappal jom kipur után adta vissza lelkét a teremtőjének. Fia, a Rásáb, a lubavicsi Sálom DovBer követte a vezetőségben.

15. Biográfusa a Rebbe volt

Élettörténetét távoli rokona, az áldott emlékű Menachem Mendel Schneerson rabbi, a Chábád mozgalom Rebbéje írta meg, nagyrészt apósa, Joszef Jicchák Schneerson, az előző rebbe feljegyzései alapján.