Ismerjen meg tizenhárom érdekes tényt a jiddis nyelvről a chabad.org egyik népszerű szerzője, Yehuda Altein rabbi tollából!

Több mint ezeréves

Jóllehet a jiddis nyelv pontos eredetét még mindmáig bizonytalanságok övezik, abban viszont minden kutató egyetért, hogy a gyökerei egészen a 9–10. századig nyúlnak vissza a Rajna-vidékere.

Hasonló a némethez, de mégis más

Lévén a jiddis nyelv a mai Németország területén alakult ki, párhuzamosan a germán nyelvek fejlődésével, természetesen mutat rokonságot a modern némettel is, több szó megegyezik, azonban sok más merőben különbözik.

A héber nyelv megfontolt alternatívája

A történelem során a zsidók jellemzően tartózkodtak attól, hogy a bibliai héber nyelvet, vagyis a „szent nyelvet” a mindennapi beszédben használják, helyette megtartották a spirituális síkon, a Tóra-tudomány számára. A mindennapi ügyes-bajos dolgokra pedig az askenáz zsidók a jiddist alkották meg.

Valóságos világnyelv

Habár eleinte csak a Rajna-vidéken beszéltek jiddisül, idővel, a zsidók költözködésével Európa nagy részén, elsősorban a kontinens keleti országaiban is elterjedt. A 19. század második felétől pedig az óceánon túl, az Egyesült Államokban északi partján is beszélt nyelv lett a jiddis.

A jiddis Lower East Side

A 20. század fordulóján a manhattani Lower East Side mágnesként vonzotta a Kelet-Európából frissen érkező, elsősorban jiddis anyanyelvű zsidókat. Az 1900-as évek első évtizedeiben jiddis nyelvű táblák uralták az utcaképet, de nem csak New York ezen részét, de a keleti part több nagyvárosát is, például ez időben Montrealban a francia és az angol után a jiddis volt a harmadik legtöbbet beszélt nyelv.

Egy túlélő nyelv

A vészkorszak előtti világban körülbelül 13 millió zsidó beszélt jiddisül, a legtöbben kelet-európai lakosok, akik többségét a holokausztban gyilkoltak meg. A náci pusztítás óriási és fájdalmas veszteségeket okozott, s így a jiddis nyelvet használók száma is drasztikusan lecsökkent, viszont ez mégsem jelentette a nyelv végét. A világ több pontján élő haszid – és egyes ortodox – közösségek a mai napig használják, sőt, valósággal újból felvirágoztatják a jiddist.

Több dialektusa és akcentusa van

Miután a jiddist számtalan helyen beszélték és beszélik, nem csoda, hogy az idő folyamán különféle dialektusai alakultak ki. A német zsidók a jiddis egyedülálló nyelvjárását beszélték, mely jóval szorosabb kapcsolatban állt a német nyelvvel, mint a kelet-európai változatok. Hasonlóképpen a lengyel és a galíciai jiddis is eltér a litván vagy az orosz területek jiddisétől, mely különbségek ma is jól megfigyelhetők. Például a lengyel zsidók kiglinek, míg az orosz zsidók kuglinak mondják a szombat egyik közkedvelt, hagyományos burgonyaételét.

Héberrel és szláv nyelvekkel van fűszerezve

Míg a jiddis szavak zöme tényleg a németből ered, a nyelvbe számos más eredetű szó is beépült. Például az álom – „chólem” vagy a hold – „levóne” szavak héber eredetűek, csupán kiejtésükben térnek el. A bogyó – „jagde” pedig éppenséggel szláv eredetű stb.

A jiddis más nyelveket tesz zamatosabbá

Ahogy a jiddis átemelt szavakat a környezetéből, úgy a befogadó nyelvközegben is meghonosodott számos jiddis szót. Gondoljunk csak a magyar nyelvben például a balhé, bóvli, mázli, pajesz, szajré, tréfli stb. szavakra…

Szellemes vagy éppen bölcs mondások nyelve

A jiddis közismert szellemes mondásairól, aforizmáiról. Példaként álljon itt néhány: „Az okos ember tudja, amit mond, a bolond viszont azt mondja, amit tud.” – „Egy gyermek lehet akár rosszabb is, mint egy tolvaj, az esküvőjén mégis táncra perdülsz!” – „A világ tele van gondokkal, de te mégis csak a sajátodat érzed.” – „Nem mindenki elégedett a külsejével, de mindenki elégedett az eszével!” 

Félig szent nyelv

Ahogy a fentebb kifejtettük, a jiddis nyelv kiküszöbölte a szent héber nyelv hétköznapi használatát, azonban miután ezzel a nyelvvel tanultak és tanulnak Tórát a zsidók, ezáltal egyfajta szentséggel ruházták fel a nyelvet.

Több elnevezése is van

Különböző időkben és különböző helyeken másképp hivatkoznak a jiddisre. Például hívták „láson áskenáz”-nak vagyis „Németország nyelvének”, „zsargon”-nak vagyis „népnyelvnek”, családon belül „máme lóson”-nak szó szerint „anyanyelvnek”. A leghíresebb, „jiddis” elnevezése, a „jid” vagyis „zsidó” szóból jön, ami gyakorlatilag az ezt a nyelvet beszélő embereket jelenti.

A héber mellett nem ez az egyetlen zsidó nyelv 

A jiddis elsősorban az askenáz zsidóság körében használatos. A szefárd zsidók nyelve a ladinó, melyet manapság csak egy kicsi, egyre csökkenő demográfiai csoportban használnak. Ezen kívül pedig még számos zsidó nyelv létezik, melyeket ma már nem beszélnek, mint a judeo-arabot, judeo-olaszt, vagy éppen a judeo-provence-it.

Fotó: Saphira Lightstone