Argentínában él a világ legnépesebb spanyol nyelvű zsidó közössége

Latin-Amerika legnagyobb közössége napjainkban 180-220 ezer főt számlál, tagjainak többsége a fővárosban, Buenos Airesben él. Az ötvenes-hatvanas években, elsősorban a holokauszt-túlélők bevándorlásának hatására a zsidók létszáma 450 ezerre nőtt, ám az ezt követő évtizedekben sokan kivándoroltak Izraelbe és az Egyesült Államokba, továbbá az asszimiláció is megtette a maga hatását.

Az első zsidók az inkvizíció elől menekültek

A XV. század végén kiűzték a zsidókat Spanyolországból , majd Portugáliából. Akik Észak-Amerika felé vették az útjukat, szabadon gyakorolhatták vallásukat új hazájukban, a Dél-Amerikába érkezők azonban továbbra is csak titokban lehettek zsidók és az inkvizíció továbbra is vadászott rájuk. 1639-ben 12 zsidót égettek el máglyán a katolikus egyház parancsára az argentínai Tucumánban, miután kiderült, hogy titokban ragaszkodtak őseik hitéhez.

Keleti bevándorlók tették színesebbé az argentin zsidóságot

A XIX. században Marokkóból érkezett nagy számú zsidó bevándorló Argentínába, de többségük hamar beolvadt a többségi társadalomba. Őket Damaszkuszból és Aleppóból származó szír zsidók követték, akik azonban erős közösséget és komoly intézményrendszert hoztak létre, mely a mai napig virágzik.

Askenáz gauchók érkeztek Argentínába

A XIX. századi pogromok és nyomor elől rengeteg zsidó érkezett Argentínába Oroszországból és Lengyelországból, ahol munkalehetőség és megművelésre váró föld várta őket. Letelepedésüket Maurice de Hirsch báró segítette. Az általuk alapított mezőgazdasági kolóniát héberül Kiriját Mosénak, spanyolul Moisés Ville-nek nevezték el a báró héber neve után. A településen három zsinagóga, jiddis színház és tanárképző is működött.

1350 zsidót gyilkoltak meg a pogrom során

Argentínát sem kerülte el a pogrom, mely egy gyár munkásai közötti konfliktusból fajult tömeges pusztítássá a múlt század húszas éveiben. A kormány és a rendőrség a csőcseléket támogatta, mely elsősorban az orosz zsidók után folytatott hajtóvadászatot. Frederic Jesup, az Egyesült Államok nagykövetének jelentése szerint 1350 zsidót gyilkoltak meg és négyezren szereztek sebesülést a pogrom során.

Argentínában tiltott a betérés

A múlt század első évtizedeiben korrupt rabbik egymás után térítettek be nem zsidó nőket, akik – gyakran még aznap – össze is házasodtak zsidó választottjukkal. A helyzetet radikális módon oldotta meg egy három rabbiból összeállt vallási bíróság: Shaul Sutton Dabah és Yosef Yedid rabbi a szír közösségből, továbbá Aharon Goldman rabbi az askenáz közösség képviseletében betiltott minden további betérést. Az általuk kiadott rendelet a mai napig érvényben van. Azok az argentinok, akik mégis csatlakozni kívánnak a zsidó néphez, külföldre utaznak betérni.

A náci főbűnöst védte az argentin hatóság

Adolf Eichman Argentínában talált menedékre a háború után, és álnéven élt ott. Az izraeli titkosszolgálat tagjai 1960-ban rabolták el és vitték Jeruzsálembe. A forró nyomra egy világtalan német zsidó, Lothar Hermann vezette a Moszad ügynökeit, akinek a lánya összeismerkedett Eichman fiával. Az argentin hatóságokat nagyon dühítette Eichman elfogása, ezért Hermannt letartóztatták és egy ideig fogva tartották.

Szír zsidók csatlakoztak a szatmári közösséghez

A múlt század ötvenes éveiben a Flores városában élő szatmári hászid közösség rabbit szerződtetett zsinagógájuk élére. A rabbi olyan népszerű lett, hogy a környéken élő szír zsidók közül is egyre többen csatlakoztak a szatmáriakhoz. A hetvenes években az eredeti közösség tagjai jobbára elköltöztek a városból, de a szír szatmáriak ott maradtak, így ma már ők alkotják a közösség többségét.

A legsúlyosabb terrortámadás 1994-ben volt Buenos Airesben

1994. július 18-án történt az egyik legsúlyosabb terrortámadás a diaszpórában élő zsidók ellen. A feltehetően iráni elkövetők felrobbantották a Buenos Aires-i AMIA zsidó közösségi központ épületét, ahol 85 ember lelte halálát. A sokféle módon hátráltatott nyomozás a mai napig tart, a tettesek egyelőre nem kerültek rendőrkézre.

Mára 56 Chábád-központ működik Argentínában

A Lubavicsi Rebbe 1978-ban küldte Buenos Airesbe Tzi Grunblatt rabbit és feleségét, Shterna rebecent, hogy megalapítsák az első Chábád-központot az országban. A kezdeti nehézségek után Grunblatt rabbi munkája beérett és ma már 56 Chábád-központ, továbbá számos zsidó óvoda, iskola és jesiva, illetve mikve segíti az argentínai zsidó életet. Az intézmények nem korlátozódnak a fővárosra, a Chábád jelen van Cordobában, Rosarióban, Tucumánban, Bahía Blancában, Saltában, Mar del Platában és Concordiában is, illetve Argentínában működik a világ legdélebben fekvő Chábád-központja a patagóniai Barilochéban.

+1. Izrael után, itt van egyedül az egész világon kóser McDonald’s

1997 óta az argentin zsidók büszkén mondhatják, hogy Izraelen kívül náluk működik az egyetlen kóser McDonalds. Amikor a zsidó üzletember, Eduardo Elsztain felépítette az Abasto Mall bevásárlóközpontot, fontosnak tartotta, hogy a vallásos zsidó kuncsaftok számára is kínáljon étkezési lehetőséget és ezért kóser McDonald’s éttermet nyitott.

Argentin elnökválasztás Javier Milei vasárnap hatalmas meglepetésre elsöprő győzelmet aratott az argentin elnökválasztáson. Milei határozottan kiáll Izrael mellett, hangosan elítélte a Hamász október 7-i, a zsidó állam elleni terrortámadását is. A The Times of Israel című izraeli lapnak adott nemrégiben adott interjújában egy argentin rabbit nevezett meg lelki vezetőjeként. Azt is elmondta, hogy országa nagykövetségét Jeruzsálembe szeretné költöztetni.

További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.