מלתא דרבי

A gondolkodás
Az ember gondolatai sohasem állnak meg, agyunk megállás nélkül dolgozik. Éppen ezért mindig biztosítanunk kell azt, hogy valami jóra gondoljunk. Az üres fej olyan vákum ami szinte magába szippantja a romboló gondolatokat.
Egy embert a gondolatai által lehet meg ismerni. Valójában mindig ott vagyunk, ahol a gondolataink járnak; próbáljunk meg tehát mindig jó helyen járni.
Ha egész nap csak saját magunkra gondolunk, szinte biztos, hogy egy idő után magunkba roskadunk, és letörtek leszünk. Elmélkedjünk inkább valami jón, gondoljunk például minden nap arra, hogyan tehetnénk jót valamely embertársunkkal.
Az önteltség általában aggodalommal társul, mindig az fúrja az oldalunkat, hogy valóban, mindenki teljesen felismeri-e nagyságunkat, vagy vajon vannak-e olyanok, akik kételkednek ebben.

* * *

Az elkeseredés, a legolcsóbb kifogás az élet célunk kikerülésére. Az életcélunkhoz való ragaszkodás viszont a legreményteljesebb út a kétségbeesés elkerülésére.