Szeptember 6-án, vasárnap délután zsinagógát avatott a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség (MAOIH). A XII. kerület egyetlen zsinagógáját egyházi képviselők, politikusok és diplomaták jelenlétében adták át a rendeltetésnek. Helyszíni tudósításunk.

Az avatás két részből állt. Először délelőtt 10 órakor a közösség tagjai elhelyezték a Tórákat a frigyszekrényben és meggyújtották a nér támidot, vagyis megteremtették a tér szakrális jellegét, míg délután 4 órakor a formálisabb, hivatalos megnyitóra került sor.

A MAOIH Alma utcai Szeretetotthonának felújítására és bővítésére 2016-ban írták ki a pályázatot, majd hosszasabb előkészületek után 2019-ben kezdődtek meg a munkálatok, amelynek keretében először a bentlakókat költöztették ideiglenesen a Szeretetkórházba, aztán a felújítások miatt átmenetileg a komplexumhoz tartozó zsinagógát is bezárták.

Az orthodox hitközség Szeretetháza az egykori, 1920-ban alapított Bíró Dániel kórházának a kiegészítése volt, mely a Városmajor utca 64–66. szám alatt állt. Az ortodox ellátórendszer fejlődésének egyik utolsó állomása volt a Szeretetház kibővítése egy új pavilonnal a telek Alma utcai felén. 1937. január 10-én adták át a rendeltetésnek a kert felől kétemeletes modern stílusú házat, amely Fejér Lajos kormányfőtanácsos és Grünwald Miksa építészek tervei alapján épült. Az épületről az alábbi tömör leírást közölték:

„Tiszta, világos, szellős lakosztályok, központi fűtéssel és melegvízellátással felszerelve az egész épület, ragyogó csempékkel kirakva, fehér bútorzatával várta a felavató ünnepélyre egybegyült vezetőséget. […] Ebben a szeretetházban – úgymond – nyugodtan, minden gondtól mentesen élhetik le öreg napjaikat Tóra-tanulásban és vallásosságban.” („Az uj orthodox Szeretetház”, Zsidó Ujság, 1937. 13. évf. 1. szám, 5.)

Ennek a pavilonnak a földszintjén rendezték be az a Szeretetház imaszobáját is, mely egy nagyobb és egy kisebb teremből állt, előbbiben a férfiak imádkoztak, míg utóbbiban nők, illetve itt tartották a kidusokat is, – a két helyiséget egy rácsos, elfüggönyzött ablak kapcsolta össze. Az imaházat a bentlakókon kívül a környékbeliek is használják.

Most, a felújítás első ütemében a zsinagógát költöztették a komplexum részét képező régebbi villaépületbe. A méltóbb helyre költöztetett imaházat ezentúl a Városmajor utca felől U-alakban körbeölelt kertből lehet megközelíteni egy elegáns lépcsősoron keresztül, egy négyoszlopos portikuszon át. A tágas és fényes terű zsinagógát rézcsillárok üvegfüggős karjai világítják meg, a Tóra-szekrény, bima és az előimádkozó asztala a régi, megszokott berendezés részei.

A délutáni ünnepséget a tekintélytparancsoló négy korontoszi oszlop között dr. Balázs Gábor, a hitközség alelnöke nyitotta meg, köszöntötte a megjelent vendégeket, közöttük a kerület polgármesterét, Pokorni Zoltánt és köszönetet mondott a jelentős, 450 millió forintos állami támogatásért, melyet eddig, a projekt első ütemében használtak fel. Ezután Paskesz Zeév rabbi, a hitközség főtitkára tartotta meg az avatóbeszédet, melyet a Ködosim hetiszakasz egy mondata köré épített fel: Ősz ember előtt állj föl és tiszteld az öreg színét; félj Istenedtől, én vagyok az Örökkévaló. (3Mózes 19:32.).

Beszédet mondott még Yacov Hadas-Handelsman, Izrael Állam budapesti nagykövete, majd dr. Erdő Péter bíboros, aki a zsidó-keresztény kultúra és a felebaráti szeretet fontosságát hangsúlyozta, utána Soltész Miklós szociálpolitikáért felelős államtitár beszélt, aki kiemelte a hitközséggel való kiváló kapcsolatukat, de utalt az 1945-ös nyilas rémtettekre is, hogy alig pár száz méterre, a János Kórházat a Vörös Hadsereg már felszabadította, itt viszont ártatlan emberek százait gyilkolták le. 1945. január 12-én a Maros utcai zsidó kórházat, január 14-én a Bíró Dániel kórházat, január 19-én pedig az Alma utcai orthodox aggok házát rohamozta meg a Kun páter vezette nyilas csürhe és összességében mintegy háromszázhatvan, többségében idős embert gyilkoltak meg. Az államtitkár úgy fogalmazott, hogy „Ezt a tragédiát gyógyítjuk most a zsinagóga átadásával.

 

A protokolláris eseményt a mezüze felhelyezése és a zsinagógában rögtönzött állófogadás zárta, ahová Deblinger Eduárd, a hitközség elnöke invitálta a vendégsereget.

Sajnálattal tapasztaltam, hogy a hivatalos megnyitón, melyen egyébként több vallási elem is volt, nem került szóba sem Reich Jákov Koppel (1838–1929) budapesti orthodox főrabbi neve, kinek aznapra – jud zájin elul – esett a jorcájtja, és nem utolsó sorban jelentős szerepe volt az orthodox zsidó kórház, majd szeretetház megalkotásában.

 

Cseh Viktor

 

A képek a szerző saját fotói.

 

Megszakítás