A zene mindig is szerves részét képezte a zsidó életnek. Már a legkorábbi időkből olvashatunk arról, hogy miként használta a zsidó nép a zenét a Teremtővel való szorosabb kapcsolat kiépítésére. Mózes dicshimnuszt énekelt a Nádas-tenger szétválasztásának csodája után, így tett nővére Mirjám is a lányokkal és az asszonyokkal. Később, szintén a Tórában olvasunk arról, hogy Isten maga rendelte el, hogy az Miskánban, a sivatagi sátorban, majd a későbbi Szentélyben zajló Istenszolgálat része legyen, hogy a leviták zenéljenek és énekeljenek. Dávid királyhoz, aki csodás hárfáját használta zsoltárai megénekléséhez, a próféták is használtak zenét, sokszor azért, hogy előcsalják magukból a prófétálás képességét.

A zene, a dal és az ének, a versek és a költészet végigkísérték a zsidó népet történelmünk minden ál­lomásán, fénykorát élte a spanyol­or­szági aranykorban, amikor a ver­selés, részben az arab kultúra ha­tására – ahol a képzőművészetek jó része vallási tilalom alá esett, így a nyelvészet és a verselés vált a művé­szi önkifejezés egyik legnépszerűbb formájává – tovább erősítette a liturgiában betöltött szerepét is. Minden bizonnyal a hászid mozgalom megerősödésében is komoly szerepe volt a klezmer zenének, illetve a hászid dallamoknak, amelyeken keresztül az egyszerű, sokszor tanulatlan zsidók is úgy érezhették, hogy közel tudnak kerülni Istenhez.

A zsidó ének és a zene – bármely korban is járunk – legfőbb feladata az Istennel való kapcsolat kiépítése és elmélyítése, a szív érzéseinek kifejezése.

 

Külső hatások a zsidó dallamvilágban

Persze, mivel a zsidó nép az elmúlt kétezer évben a világ különböző pontjain, szétszórattatásban élt, az őket körülvevő többségi társadalom kultúrája mindig jelentős hatással volt a zsidó kultúrára, így a zsidó zenére is. Általánosságban elmondható, hogy mi, zsidók örömmel adoptálunk szép és hasznos dolgokat a bennünket övező népek kultúrájából, legtöbbször azonban azt kissé „megfűszerezzük”, ha úgy tetszik: zsidósítjuk. Ennek megfelelően a keleti országokban élő zsidók zenéi jelentősen különböztek például az orosz vagy lengyelországi zsidók zenéitől. Tulajdonképpen a mai napig tetten érhető ez a különbség, bár mind Izraelben, mind pedig az Egyesült Államokban vagy más országokban készülő zsidó zenék már jelentős átfedéseket mutatnak az askenázi, illetve a szefárdi zenei stílusokban.

 

Kántor-sztárok kora

A legmodernebb kor, az elmúlt mond­juk száz esztendő, főként a hang­rögzítésnek köszönhetően je­len­tősen megváltoztatta a zsidó ze­nei élet képét, elérhetővé és popu­lá­rissá téve a régi dallamokat és hoz­zájárulva a zsidó zene ismételt re­neszánszához.

Talán az egyik első formája a hangrögzítésre került zsidó zenének a kántorének, mely a különböző régi, sokszor egészen ősi, liturgikus dallamokat ismertette meg a világgal és tette méltán elismertté.

Az egyik legnagyobb kántor-sztár Yossele Rosenblatt, aki ugyan Ukrajnában született a 19. század utolsó ne­gyedében – és egyébként néhány évet eltöltött Bécsben, Munkácson, sőt Budapesten is –, világhíressé az Egyesült Államokban vált, ahol nem­csak az addig kántoroktól kevésbé látott módon koncertezett, de számos hanglemez őrzi különleges hangját és páratlan zenei életművét is.

A második világháború után David Werdyger, a lengyelországi Krakkóban nevelkedett, a plaszowi és mauthauseni poklot megjárt, majd az Egyesült Államokban új ha­zát talált hászid kántor (aki makói származású, holokauszt-túlélő fe­leségétől megtanult magyarul is) nem­csak az általa követett Gerer hászid udvar dallamait, de más hászid irányzatok, többek közt a melódiáiról híres szkuleni, bobovi, bojáner és más hászid udvarok ősi énekeit is lemezre rögzítette. Kortársa, a három éve elhunyt, szintén világhíres zeneszerző és énekes, Bentzion Shenker, akinek számos híres melódiája szerves részét képezi a világ majd’ összes zsinagóga liturgiájának, és akinek az Éset Chájilhoz írt szerzeménye nem hiányozhat semelyik péntek esti asztal repertoárjából, akármilyen vallási irányzat követőiről legyen is szó.

Tulajdonképpen ezzel elkezdődött egy azóta is virágzó folyamat, és számos énekes és előadóművész jelent meg a zsidó zenei világ színpadán.

 

A haszid zene nagyjai

A zsidó zenei világra talán a legnagyobb hatással Shlomo Carlebach rabbi volt, akinek egyszerű, könnyen énekelhető, de szívből jövő dallamai és a hozzá tartozó hászid történetek emberek tízezreit hozták, és halála után 15 évvel hozzák most is közelebb a zsidó valláshoz. Carlebach, aki a lubavicsi Rebbe inspirációjára kezdett bele a fiatalság megszólításába, tulajdonképpen kinyitotta az ajtót a zsidó tradíciók felé olyanok számára is, akiknek nem adatott meg a hagyományos zsidó neveltetés, muzsikája és történetei egyenesen hallgatósága szívébe hatoltak.

Shlomo Carlebach

A hászid zene királyaként nevezik Mordechai Werdygert, aki édesapja, a már említett kántor hatására indult el a zenei pályán és vette fel a Mordechai ben David (vagy rövidítve MBD) művésznevet. Negyvennél is több lemezt készített és majdnem ennyi koncertfelvételen működik közre. Eddigi legutolsó albuma a Tzaaka (Kiáltás) című album egyike lett a legnagyobb számban értékesített hászid lemezeknek, új albuma a hírek szerint jelenleg is készül, és az idei tavasszal, minden bizonnyal az omerszámlálás után jelenik meg.

Mordechai ben David

A Werdyger család más tagjai is, így MBD fia, Yeedle Werdyger is számos albumot készített és legalább annyin működött közre producerként, MBD testvére, Mendy és unokaöccse, Yisroel Werdyger is elismert sztárjai a zsidó popzenének.

MBD mellett talán a legismertebb hászid énekes, a Chábád hászid Avraham Fried, aki nemcsak új szerzeményekkel ért el világsikert, de nagy szerepe van a méltán híres Chábád dallamok népszerűsítésében is.

 

Gyerekkórusok

Mind MBD, mind Fried repertoárjának jelentős része a magyar gyöke­rek­kel bíró Yossi Green zongorájának termékei. Green napjainkban sa­ját maga is előadja szerzeményeit, és két éve sikerrel indított gyerekkórust is Yiddishe Nachas néven.

Ha már gyerekkórusok: a 80-as és 90-es évek a fiúkórusok korszaka is volt, ekkor kelt szárnyra a London School of Jewish Song Yigal Calek vezetésével, a Pirchei, az Amudei Sheish, a Gateshead Boys Choir, illetve a Miami Boys Choir, melynek vezetője a híres zeneszerző, Yerachmiel Begun és még sokan mások.

Szintén a 80-as és 90-es évek nagy sztárjai közül kiemelném Abie Rotenberget és az általa formált Dveikus, illetve Journeys zenekarokat, a Shmuel Brazil rabbi és Abish Brodt-féle Regesh együttest, illetve Shlomo Simchát, Dovid Groucher-t (művésznevén Dedi-t) is. Lehet, hogy nem is tudjuk, de az ő általuk komponált dallamok közül jó néhányat mindannyian dúdolunk zsinagógáinkban és sábáti asztalunk körül.

 

A teljes paletta

Napjainkban soha nem látott sebességgel fejlődik tovább a zsidó zenei ipar. Kétségtelenül az egyik legszínesebb színfolt a magyar felmenőkkel rendelkező és egyébként öt éve Budapesten családi kisfilmet forgató Lipa Schmeltzer, aki igazán friss és kreatív zenéjével kisebb kultúrforradalmat hajtott végre a zsidó zenei közéletben. Szintén a sztárvilág krémjébe tartozik Berry Weber a magyar-gyökerű hászid popénekes, Benny Friedman és Boruch Shalom Blesovsky, a két, talán legtehetségesebb fiatal chábád hászid zeneszerző és előadó, de szintén a chábád hászid udvar keltette életre az 8th day zenekart, mellyel a Marcus testvérek aratnak elképesztő sikereket (Eli, a család tagja külön is méltán népszerű).

Lipa Schmeltzer

Akármelyik zenei irányzat irányzatot is kedveli valaki, bizonyára megtalálja annak zsidó zenei képviselőjét. Gitár és akusztikus zenében Ishay Ribo, Shuli Rand, Eitan Katz kiemelkedőek, popzenében Gad Elbaz, Eli Shweibel (akinek édesapja Rivie Shwabel a már említett Devikus és Journeys zenekarok különlegesen egyedi hangú énekese) Meilech Kohn vagy Michoel Schnitzler, akik a jiddis nyelvű hászid popzenét népszerűsítik leginkább.

Benny Friedman

Egy közös többszörös a számos előadó és zenei irányzat között talán abban tetten érhető, hogy mindegyik azt a célt szolgálja, hogy megérintve lelkünk legmélyebb érzéseit, közelebb kerüljünk Istenhez.

 

És egy kis háláchá

Végezetül ejtsünk egy-két szót arról is, hol is elérhetők el ezek a muzsikák, ha esetleg valakinek kedve támad megízlelni a kortárs zsidó zenét és betekinteni ebbe a különleges világba. A mostlymusic.com és a nigunmusic.com oldalakon százával érhetők el a régi és új albumok, bár CD-t is lehet rendelni, talán manapság már érdemesebb a fizetős letöltést választani, egy-egy album nagyságrendileg 10 USD árban van.

Két fontos dologra hadd hívjam fel a figyelmet: a nem jogszerű zeneletöltés úgy a polgári, mint a vallási jogba is ütközik, így érdemes például a fenti legális zeneletöltő oldalakat, az Apple Music-ot vagy Spotify-t használni (ez utóbbin sokkal több hászid zene található meg, mint az Apple Music-on). A másik rendkívül fontos tudnivaló, hogy szombat és zsidó-ünnepnapokon tilos a zenelejátszás, illik ezt azoknak is figyelembe venni, akik esetleg nem feltétlenül ügyelnek a szombati és ünnepnapi törvények makulátlan betartására.

Megyeri András Jonatán írása

 

 

Megjelent: Egység Magazin 29. évfolyam 116. szám – 2019. március 4.

 

Megszakítás