ZSIDÓ VILÁGHÍRADÓ
AMIKOR NAPÓLEON POZSONYT ÁGYÚZTA…
SZÁZÉVES A DREYFUSS-PER
IZRAELI FŐRABBI AZ IRÁNI AJATOLLAH MELLETT MAROKKÓBAN
ELHUNYT A SZAMARITÁNUSOK FŐPAPJA
HATVANEZER BRIT MILÁ
AZ IZRAELI SÓLETBAJNOKSÁG GYŐZTESE KFÁR SZÁBÁI HÁZIASSZONY
„Amikor Napóleon Pozsonyt ágyúzta…”
„Nincs új a nap alatt” – mondotta Salamon király, akit a világ legokosabb embereként tartottak nyilván. Napjainkban úgy néz ki, hogy a bölcs király ugyancsak fején találta a szöget. Izraelben, ahol ismét az iraki hisztéria kellős közepén tartanak, egy önkéntes mozgalom röpcédulákat (sztikereket) terjeszt, ezzel a szöveggel: „Zsoltárok rakéták helyett” (Thilim bimkom tilim), majd következik egy lista, hogy mely zsoltárokat kell mondani a Scud rakéták, illetve a biológiai és kémiai töltetű bombák ellen.
Mint kiderül, ezeket a zsoltárokat még Mose Szófer rabbi, a világhírű Chátám Szofer, a magyar zsidóság legnagyobb rabbi óriása, ajánlotta annakidején, amikor Napóleon háborúzott az osztrák császár ellen és többek között Pozsonyt, Szófer rabbi városát ágyúzta.
Széfer Házikáron (emlékkönyv) című művében Szófer rabbi részletesen elmondja a teremtés 5569. (1809.) évében történt eseményeket. A francia hadsereg ágyúzta a várost, és a nép a pincékbe húzódott – majd a nőket és a gyerekeket evakuálták az városból. Később maga a Chátám Szófer is elhagyni kényszerült a várost, és ekkor állította össze azt az imarendet, amit az ostromot szenvedett zsidók mondtak. Ebben szerepel az a zsoltár-lista (2., 3., 10., 22., 31., 33., 34., 35., 37., 38., 51., 90., 91., 123., 13., 116., 117., 120., 121., 130., 144. és befejezésül a 20. fejezet), amit hét évvel ezelőtt is mondtak az iraki Scud rakéták fenyegetése idején az országos főrabbinátus utasítására. Ezek a fejezetek tartalmuknál fogva alkalmasak az ilyen helyzetre.
Százéves a Dreyfuss-per
A L’Aurore című francia napilapban száz évvel ezelőtt, 1898. január 13-án tiltakozott Emile Zola az ellen, hogy a francia hatóságok ártatlanul, zsidó származása miatt meghurcolták és hazaárulással vádolták Albert Dreyfuss kapitányt. Zola tiltakozásának 100. évfordulójának tiszteletére kifüggesztették a J’accuse (Vádolok) című vezércikk óriásira nagyított másolatát a párizsi Assembly épületére.
Izraeli főrabbi az iráni ajatollah mellett Marokkóban
Az izraeli főrabbi, Élijáhu Baksi-Doron, aki nemrégen II. Hasszán király meghívására Marokkóba utazott, hogy ott részt vegyen egy nemzetközi vallási konferencián – a konferencián az iráni ajatollah és a kairói El-Azhar iszlám egyetem dékánja között foglalt helyet. A konferencia a monoteista vallásoknak a világbéke megteremtésében játszott felelősségéről tárgyal. Részt vesznek rajta muzulmán vallási vezetők a legtöbb arab államból (Szíriát és Irakot kivéve) és a legfontosabb keresztény egyházak képviselői.
Úton Marokkóba az izraeli főrabbi majdnem kényszerű szombatszegést követett el. Ugyanis a nagy köd miatt a gép nem tudott időben leszállni a párizsi repülőtéren. Órákon át keringett a levegőben és amikor végül leszállt, már olyan késő volt, hogy Baksi-Doron főrabbi majdnem „beleutazott a szombatba”. Az utolsó fél órában, az izraeli nagykövetség közbenjárására soron kívül kivitték a repülőtérről a rabbit és kíséretét, akik így még időben szálláshelyükre értek, majd másnap este, a szombat kimenetelével, folytatták útjukat Marokkóba.
Az izraeli főrabbi – aki titkos üzenetet is vitt Netanjáhu izraeli miniszterelnöktől Hasszán királynak – a marokkói zsidó közösséget is meglátogatja.
Elhunyt a szamaritánusok főpapja
Az elmúlt hét végén 79 éves korában elhunyt Schemben (Nablus) Juszuf Ibn Abu Heszda, a szamaritánus szekta főpapja. Nagy részvét mellett temették el a Gerizim hegyén – ami a szekta szent helye – több száz ember, köztük hivatalos izraeli és palesztin személyiségek jelenlétében. Az őt követő főpap, Levi Ibn Ávisá 78 éves, a szekta egyik tudós papja.
A szamaritánusok ősi szekta maradványai, akik évezredeken keresztül megőrizték sajátos hagyományaikat. A zsidó hagyomány szerint Asszíria királya, Salmanasser telepítette őket a Szentföldre, az általa onnan deportált zsidók helyébe. Az idők folyamán felvettek egyes zsidó szokásokat, néhányan be is tértek, de lényegében megőrizték eredeti pogány szokásaikat. A Talmud kutiknak nevezi őket (Kutta babilóniai város nyomán, ahonnan jöttek), ami egyfajta eufémizmus a nem-zsidók megjelölésére. Manapság az egész világon kevesebb, mint ezer szamaritánus él, többségük az izraeli Cholon városában, illetve Schemben.
Hatvanezer brit milá
A napokban elhunyt Tel-Avivban, 77 éves korában Jiszráél Rotterman, Izrael egyik leghíresebb mohélja, a Beilinson kórház circumcizió specialistája, aki életében – saját bevallása szerint – több mint 60 ezer zsidó gyereket vitt be Ábrahám szövetségébe.
Keresett mohél volt, mivel boszorkányosan gyorsan („nálam az egész 12 másodpercig tart”) és tisztán, majdnem fájdalommentesen dolgozott. Óriási gyakorlata és reputációja révén híres emberek gyerekeit is ő metélte körül; „kliensei” között voltak Ben-Gurion, Mose Dáján, Menáchem Begin, Simon Peresz, Ezer Weizman és más hírességek.
Ő maga Lengyelországban született, ismert és megbecsült mohél-dinasztia tagjaként. Apja és nagyapja is ezzel foglalkoztak.
Az első „briszt” 23 éves korában végezte szülővárosában, ahol tapsoltak neki, „mert a gyerek pelenkája nem lett véres”. A Holocaust idején Szibériába került, majd az ötvenes évek elején visszajutott Lengyelországba és onnan alijázott.
Az izraeli sóletbajnokság győztese Kfár Szábá-i háziasszony
Aki nem hiszi, járjon utána. Tény, hogy Izraelben az iraki veszély okozta hisztéria kellős közepén, a tel-avivi Dán Panoráma szálloda-hálózat sóletbajnokságot rendezett, aminek célja az volt, hogy bemutassa a különböző törzsek asszonyai által készített sólet-költeményeket.
A döntőbe 134 háziasszony és szakács jutott be, míg a döntőbírák között Kneszet képviselők, valamint neves írók és művészek is voltak. A bajnok egy Kfár Szábá-ban élő, három gyerekes háziasszony, Eszter Jiszráél lett. Az ő sóletjára szavazott a legtöbb bíró – talán azért, mert párolt spenót is volt benne, a csirke és marhahúson, valamint tucatnyi keleti fűszeren kívül…
Megjelent: Gut Sábesz 2. évfolyam 20. szám – 2014. augusztus 6.