Vallásháború a szombat körül
Izraelbe akarják vinni Chagall szülőházát
Bélyeg a vilnai gáon tiszteletére
Vallásháború a szombat körül
Lev Levayov bucharai származású izraeli multimilliomos sok millió dollárért megvásárolta az „Afrika-Izrael” nevű befektetési részvénytársaságot, amelynek tulajdonában van – többek között – a tel-avivi Rámát-Áviv luxus negyedben levő új bevásárlási központ. Az új tulajdonos közölte, hogy a központ zárva lesz szombaton, mivel ő vallásos és szerinte Izraelben, a zsidó államban, a szombatot meg kell tartani.
A széleskörű tiltakozás, amit a tulajdonos határozata kiváltott, már-már vallásháború ördögét festi a falra. Először Tel-Aviv egyik liberális alpolgármestere fenyegette meg Leváyovot különböző, zsebet érintő bürokratikus szankciókkal, majd – miután a vallásos pártok és közönség egy emberként állt ki a milliomos mellett – Tel-Aviv főpolgármestere, Ronnie Miló vette fel a kesztyűt és a városháza plenáris ülésén bejelentette, hogy „amennyiben Bné-Brák (a többségében ortodox, vallásos város) benyomul a szekuláris Tel-Avivba, nem lesz más választásunk, mint autókaravánokat küldeni szombatonként Bné-Brákba”. Most a vallásosok tiltakoznak ez ellen, a szerintük uszító kijelentés ellen.
Izraelnek talán még soha nem volt annyira vallási befolyás alatt álló kormánya mint a mostani, de a helyhatósági kérdésekbe a kormánynak nincs beleszólása.
Izraelbe akarják vinni Chagall szülőházát
Egy jeruzsálemi üzletember tárgyalásokat folytat Vityebszkben, Mark Chagall szülővárosában arról, hogy a művész családjának házát Jeruzsálembe költöztessék, ahol abból nemzetközi művészeti központot alakítanának ki.
Az ötletgazda Itámár Bárkái, a jeruzsálemi Arta galéria igazgatója, Mark Chagall örökségének képviselője Izraelben, egyben a 98 éves korában elhunyt művész judaika hagyatékának gondozója.
Az 1887-ben chászid családban született Chagall egész pályafutása során vissza-visszatért szülővárosához s ezen belül fából készült családi otthonához, mint témához: a szakértő nagyközönség jól ismerheti azt a művész számos festményéről.
Chagall 1922-ben hagyta el Oroszországot, a családi otthonban mindössze egy fiatalkori festmény és néhány bútor maradt. Ezeket, az épülettel együtt a szovjet rezsim elkobozta.
Néhány évvel ezelőtt a vityebszki városháza múzeumot nyitott a kifejezetten elhanyagolt állapotban lévő műemlékben.
Bárkái oroszul beszélő üzletembert küldött a helyszínre a tárgyalások lefolytatására, maga pedig amerikai adománygyűjtő kőrútra indult. Chagall házának megvétele, valamint annak Izraelbe való áttelepítése több millió dollárba kerülhet.
A tervek szerint az egész projectet egy éven belül be szeretnék fejezni.
Bélyeg a vilnai gáon tiszteletére
Izraelben nemrégiben két sekel névértékű, a vilnai gáon, rabbi Élijáhu, képmását ábrázoló bélyeg jelent meg
A bélyeg osztatlan örömet keltett a Tóra tisztelői körében.
Franciaország bejelentette, hogy a Zsidó Dokumentációs Központban helyezi el a sokak által csak „szégyenlistának” nevezett névsort, amely azoknak az állami tisztviselőknek és rendőröknek a nevét tartalmazza, akik a II. világháború alatt tevékenyen részt vettek a zsidók üldözésében.
A dokumentumot a franciaországi zsidó közösség kérésére helyezik el a párizsi intézményben, ahol mindenki számára hozzáférhető lesz.
Megjelent: Gut Sábesz 1. évfolyam 36. szám – 2014. július 30.