Zsidó világhíradó

Zsidó Világhiradó

Moszkvában, a Archipova utcai főtemplom mellett – ami a hivatalos, K.G.B. által ellenőrzőtt zsinagóga volt a sztálini időkben, működött, a huszas évektől egy kisebb, lubavicsi chászid jellegü zsinagóga, a Marina Roscsa negyedben, az orosz főváros egyik külső kerületében. Innen szervezték a legnehezebb időkben is az akkori Szovjetúnió egész területén a sakter, mohel és rabbi képzést. Az utóbbi években jesiva is szállást kapott a fából épített templom falai között. A múlt héten „ismerős” tettesek felgyújtották a zsinagógát, amely leégett. Most világszerte a Chábád chászidok gyűjtést rendeznek a „Marina Roscsa” újjáépitésére. A templom mellett – melynek csak Tóra tekercsei menekültek meg a tüztől. – rituális fürdő is müködik.

Az izráeli országos főrabbi könyve – magyarul

Jiszráél Méir Lau, izráeli országos főrabbi könyve, „Mindennapi zsidóság”, magyar nyelven rövidesen megjelenik Izraelben. A kiadás célja, Friedmann Lipót bné-bráki (volt miskolci) nyomdász szerint, aki a könyvet nyomtatja és kiadja – azt a magyarországi zsidó olvasók körében terjeszteni. A könyvet, amely érthető, egyszerű nyelven írja le a zsidó vallási törvényeket, szokásokat, egy Magyarországról bevándorolt izraeli házaspár, Happ Béla, és neje, Hanna fordították magyarra.

Marcus Wolf, a rosszemlékű kelet-német Stázi (titkosrendőrség) nyugalmazott főnöke – akit hat évi elzárásra ítélt a német bíróság – az utóbbi időben „felfedezte zsidóságát”. Wolf egy asszimiláns, kommunista, német-zsidó család sarja, három évvel ezelőtt megismerkedett egy jeruzsálemi rabbival, aki időről-időre az egykori NDK-ba utazott, hogy az ottani, párszáz főnyi zsidóság szellemi igényeit kielégítse. Beszélgetéseik során Wolf érdeklődést tanúsított főleg az iránt, ahogy a midrás-irodalom az ókori kémhistóriákat tárgyalja. Az izraeli tévé bemutatott egy Wolffal felvett interjút melynek elején Marcus Wolf látható, amint egy berlini zsidó összejövetelen meggyújtja az ötödik Chánuka gyertyát és elmondja a hagyományos áldást… Ki hitte volna?

Némi magyarázattal szolgál az az interjú, amit az egyik izráeli vallásos hetilap, a JomHásisi, közöl Wolf „rabbijával”, Zwi Weinmannal. A rabbi elmondja, miután a bíróság kimondta a verdiktet, melyben hat évre ítéli a német ÁVÓ vezetőjét, Wolf telefonált neki és hitet tett amellett, hogy büntetését nem fogja leülni, mert „biztos abban, hogy zsidók világszerte imádkoznak értem”…

Én nem vagyok ebben biztos…

A múlt héten nagy szenzáció volt Jeruzsálemben: eltűnt a Siratófal egyik köve. Mint tudvalévő, a Falat többmázsás terméskövekből még Heródes király építtette, és az a Templomhegyet körülvevő Fal egy része volt. Azóta évezredeken át Nyugati Fal – Kótel HaMáárávi – néven, a zsidóság egyik legszentebb helye, ahonnan – a midrás szerint – soha nem mozdult el a Sechina, az isteni Dicsfény (Tanchuma, Smot 10.)

Nos, a Siratófal egyik köve az elmúlt hetekben eltűnt. Mint kiderült, egy szobrász küldött autót, két munkást és elvitette, azt állítván, hogy a Fal rabbija, Jehuda Getz rabbi azt „neki adta”, bizonyos munkák elvégzése fejében. A rabbi cáfolt, a rendőrség beavatkozott, a kő visszakerült a helyére.

Izráel legszentebb helye – zsidó szempontból – a jeruzsálemi Siratófal, melynek zsinagóga jellegét a vallásos közönség szavatolja. Ez azt is jelenti, hogy férfiak és nők külön imádkoznak a Kótelnál – kerítés választja el őket egymástól. A bejáratnál fekete karton sapkákat osztogatnak azoknak, akik tudatlanságból, vagy netalántán hanyagságból – fedetlen fővel érkeztek.

Az izraeli hadsereg az utóbbi években bevezette, hogy itt, a Kótelnál avatják fel az újoncokat, itt esküsznek fel és kapják meg a puskát és a Bibliát; ezt a zsidó „kettőst”, ami a hagyomány szerint „együtt jött le az égből”.

Épp ez a mostani viszály oka. Ugyanis a legutóbbi újonc-avatáson hoztak egy katonai énekkart, melyben katonalányok énekeltek és a jelenlévő vallásos közönség élénken tiltakozott.

A női ének ugyanis profanizálja a Siratófal vallásos, zsinagóga jellegét. A Fal rabbija összeült a vezérkar illetékes tisztjeivel és elhatározták: ezentúl nincs női ének a Kótelnál; csak férfi énekkart hoznak, hogy megőrizzék a Fal szent jellegét.

Az izráeli feministák tiltakoznak, tüntetnek: jelszavuk „A nők is emberek”. Ezt senki nem vitatja, de a vallásosok szerint aki énekelni akar, az menjen az operába, vagy a rádió kívánság-hangversenyére…

Most már Oroszországban is tudják, hogy Cion Bölcseinek Jegyzőkönyvei – közönséges hamisítvány, amit a múlt század végén az orosz cári rendőrség (az Ochrana) műhelyében hamisítottak, hogy ezzel tegyék lehetetlenné a zsidókat. Egy orosz bíróság állapította meg a Jegyzőkönyvek hamisítvány voltát. Mint ismeretes, a Jegyzőkönyvek azt állítják, hogy a zsidó vallás előírja híveinek a világ feletti uralmat és ezt erőszakosan, konspiratív módon, a zsidó szolidaritás eszközeivel érik el. A Jegyzőkönyveket annak idején magyarra is lefordították…